Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.
A társasház a közös tulajdon egy sajátos formája, ahol az épület egyes részei a közösség tagjainak közös tulajdonába, más részei pedig a tulajdonostársak külön tulajdonába tartoznak. A társasház létrehozásával egy olyan sajátos közösség jön létre, amely bizonyos, törvényben meghatározott körben a közösség nevében önállóan is felléphet, például szerződést köthet. Mely ügyekben van joga a társasháznak az önálló fellépésre? Milyen szerződéseket köthet a társasház?
Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
A közös tulajdon a köztudatban is széles körben ismert fogalom, bár e fogalom tartalmával kapcsolatban már számos tévhit és félreértelmezés létezik. Sokak számára zavaros például a közös tulajdon osztatlan volta, és sok félreértés adódik az elővásárlási jogból, és a költségviselésből is. Nézzünk most meg néhányat ezek közül a tévhitek közül.
Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?
A jog arra is ad lehetőséget, hogy abban állapodjunk meg egy másik személlyel, hogy egymással később szerződést fogunk kötni. Ilyen esetben beszélünk előszerződésről. Mik az előszerződés megkötésének következményei? Kikényszeríthető-e az előszerződés alapján a szerződéskötés? Lehet-e foglalót vagy más biztosítékot alkalmazni az előszerződésben?
A tulajdonjogon kívül az egyik leginkább ismert és értékes jogosultság a haszonélvezeti jog. Ingatlanok kapcsán már szinte mindenki hallott a haszonélvezeti jogról, és arról, hogy e jog igen széleskörű hatalmat jelent a haszonélvező számára, amelyek még a tulajdonos lehetőségeit is jelentősen korlátozzák. Mihez van joga a haszonélvezőnek, és mihez nem?
Nem kellemes helyzet a tulajdonos számára, ha adósságok miatt az ingatlanát árverezik. Azonban az ingatlanokra vonatkozó végrehajtási eljárások teszik ki az adósokkal szembeni végrehajtási intézkedések jelentős részét, ezért érdemes áttekinteni, mik azok az alapvető szabályok, amelyek mentén ezek az eljárások folynak. Bármekkora tartozás miatt el lehet árverezni az ingatlant? Hogyan határozzák meg a becsértéket? Mik az árverés legfontosabb szabályai?
A családban bekövetkező haláleset eleve sok nehézséggel járó esemény. Ráadásul az is előfordulhat, hogy az örökösöknek az elhunyt bankszámlájához való hozzáférése is megnehezedik, hiszen ki kell várni a hagyatéki eljárás befejeződését. Hogyan tehet arról az örökhagyó, hogy ez ne következzen be? Öröklésnek minősül-e a bankszámláról való haláleseti rendelkezés?
Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?