5 dolog, amelyet érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről

5 dolog, amelyet érdemes tudni a tartási és az életjáradéki szerződésről

2017-01-25 15:55:01

Nem ritka, hogy idős vagy egyébként segítségre szoruló emberek tartási vagy életjáradéki szerződést kötnek olyan személyekkel, akik gondoskodnak róluk. Tartási illetve életjáradéki szerződés írásban lehet kötni. A tartás vagy életjáradék nyújtása ellenében pedig rendszerint ellenszolgáltatásban részesül a tartást, illetve életjáradékot teljesítő személy. Nézzünk meg most néhány dolgot, amelyet érdemes tudni e szerződésekről.             


A tartási és az életjáradéki szerződés különbsége

A tartási és az életjáradéki szerződés közötti alapvető különbség a tartást illetve az járadékadást vállaló személy szolgáltatásában van. Tartási szerződés esetén, a tartásra kötelezett az eltartott körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására vállal kötelezettséget. Ez magában foglalja a tartásra jogosult lakhatásának biztosítását, élelemmel és ruházattal való ellátását, gondozását, betegsége esetén ápolását és gyógyíttatását, halála esetén illő eltemettetését. A tartási szerződés tehát egyfajta személyhez kötöttséget és bizalmi jelleget feltételez.
Az életjáradéki szerződés alapján a járadékadó meghatározott pénzösszeg vagy más dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Az életjáradék szolgáltatása szinte minden esetben pénzfizetés formájában történik, rendszerint havi gyakorisággal.
Tartási, életjáradéki szerződést rendszerint magánszemélyek kötnek. A törvény ugyanakkor nem zárja ki, hogy akár tartás, akár életjáradék szolgáltatására jogi személy (pl. gazdálkodó szervezet) vállaljon kötelezettséget.   

Ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás

A tartást és az életjáradékot alapesetben ellenszolgáltatás fejében nyújtják. Az ellenszolgáltatás megjelenhet pénz vagy más dolog formájában. Az ellenszolgáltatás egyik leggyakoribb formája, hogy a tartásra jogosult a tulajdonában lévő ingatlant ruházza át a tartás fejében a tartásra kötelezett személyre. Nem kizárt azonban például értékes ingóság ellenértékként való átadása sem.
Tartási vagy életjáradéki szerződés ingyenesen (ellenszolgáltatás nélkül) is köthető. A közeli hozzátartozók között létrejött tartási vagy életjáradéki szerződés esetén a törvény vélelmezi az ingyenességet, kivéve, ha a körülményekből - így például magából a szerződésből – más nem következik.  

Tartási jog bejegyzése ingatlanra

A tartás ellenértéke gyakran ingatlan formájában jelenik meg, tehát a tartásra jogosult személy ingatlanát ruházza át a tartást (életjáradékot) nyújtó személyre. Ez adott esetben nehéz helyzetbe hozhatja az eltartottat, különösen, ha a tartást az ingatlan átruházását követően nem, vagy nem megfelelően teljesítik. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogy a tartásra jogosult kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot jegyezzenek be, amennyiben az eltartó a tartási kötelezettsége biztosítására más megfelelő biztosítékot nem ad. Így abban az esetben, ha az eltartó nem teljesíti a szerződést, a tartási jog bejegyzése esetén az eltartott az ingatlanból kielégítést kereshet.

Szerencse elem a szerződésben

A tartási szerződést leggyakrabban az eltartott haláláig, tehát határozatlan időre kötik. Az életjáradéki szerződés szintén a járadékra jogosult haláláig szól. Ebből következik e szerződések úgynevezett szerencse-jellege. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötéskor nem határozható meg a szolgáltatás (tartás, életjáradék) és az ellenszolgáltatás arányossága. Ennek oka, hogy nem látható előre, hogy a tartást, életjáradékot mennyi ideig kell teljesíteni. A szerencse jellegre tekintettel e szerződések utóbb nem támadhatóak pusztán arra hivatkozva, hogy az eltartott által adott ellenszolgáltatás értékéhez képest az eltartó szolgáltatása aránytalanul csekély értéket képvisel.
A fentiek alól kivétel például, hogy a bírói gyakorlat jóerkölcsbe ütközőnek tekinti az olyan tartási szerződést, amelynek megkötésekor a tartást vállaló személy tudta vagy biztos alappal következtethetett arra, hogy vállalt kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie (pl. eltartott súlyos betegsége miatt).

A tartási szerződés módosítása, megszüntetése

A tartási szerződést a felek közös megegyezéssel megszüntethetik vagy módosíthatják. Ezen kívül a bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - indokolatlan, különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel. Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. Az életjáradéki szerződés bíróság által történő módosítására szintén van lehetőség, de a bíróság az életjáradéki szerződést tartási szerződéssé nem változtathatja át.
Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
     
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

 

JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^