Magyar
Az üzleti és gazdasági életben sokszor hangzik el a know-how kifejezés. Olyan védett ismeretek tartoznak e fogalom körébe, amelyek adott esetben jelentős vagyoni értéket képviselnek. Gyakorta egy-egy szabadalom vagy más szellemi alkotás gyakorlati felhasználása is nehezen képzelhető el a kapcsolódó know-how nélkül. Mit értünk know-how alatt, és milyen módon használható fel?
A know-how fogalma
A know-how olyan műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, amelyet azonosítható módon rögzítettek, és vagyoni értéket képvisel. E védett körbe tartozó ismereteket alapvetően két csoportba szokták osztani: technológiai és az üzleti know-how-k. Az előbbibe tartozik például egy műszaki megoldás felhasználási eljárásnak leírása, vagy egy termék előállításának folyamata. Utóbbira példa egy értékesítési rendszer felépítésére és szervezésére vonatkozó ismeretek halmaza.
Know-how-ról abban az esetben beszélhetünk, ha az ismeret rögzítésre kerül, tehát ezáltal átadható és ellenőrizhető a tartalma. Szintén lényeges eleme a know-how-nak a titkosság. Nem beszélhetünk know-how-ról, ha az ismeret már közkinccsé vált, azaz mindenki számára hozzáférhető. További feltétel, hogy vagyoni értékkel bírjon, azaz pénzben is kifejezhető értéke legyen.
A know-how védelme a Polgári Törvénykönyvben
A know-how az üzleti titokkal azonos védelmet élvez a Polgári Törvénykönyv szerint. Ez azt jelenti, hogy ha az ismeret megfelel a know-how jogszabályi feltételeinek, akkor minden további regisztráció vagy eljárás nélkül a törvény védelme alatt áll. Ezzel szemben például a találmányok esetén a szabadalmi oltalom akkor illeti meg az oltalom jogosultját, ha a szabadalmat a megfelelő eljárásban megadták.
A törvény tiltja a know-how jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon való
megszerzését, hasznosítását, mással való közlését, illetve nyilvánosságra hozatalát. Aki megsérti know-how-t, azzal szemben a jogosult többféle módon léphet fel. Lehetősége van a személyiségi jog megsértésének következményeit alkalmazni, például követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, és a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, a további jogsértéstől való eltiltást, valamint sérelemdíjat is követelhet.
A know-how megsértése nagyon gyakran a tisztességes verseny követelményének sérelmét is jelenti, ezért a jogosult a versenyjogi szabályok szerint is elégtételt kérhet. Például követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.
A know-how-t sértő magatartások természetesen azon túl, hogy súlyosan sértik a jogosult érdekeit, jelentős vagyoni kárt is okozhatnak az érintettnek, amelynek megtérítését szintén követelheti.
A know-how védelme viszont korlátozottabb is, szemben a szellemi alkotásokkal. A védett ismeretre ugyanis nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az ismerethez vagy azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez a jogosulttól független fejlesztéssel jutott. Szintén nem áll fenn a védelem, ha valaki az ismerethez jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
A know-how-ra vonatkozó szerződések
A know-how vagyoni, pénzben kifejezhető értékkel bíró ismeretanyag, és mint ilyen, átruházható és egyéb módon hasznosítható. Lehetőség van tehát arra, hogy akár ellenérték fejében, akár anélkül, hogy a jogosult know-how-t, a vele járó jogokkal együtt más személyre átruházza. Ennél gyakrabban fordul elő a know-how használatára vonatkozó jog ellenérték fejében való átengedése más számára, amit a licencia-szerződésnek is szokás nevezni. Efféle szerződések gyakran együtt járnak más szellemi alkotások használatára vonatkozó szerződésekkel. Hiszen sok esetben hiába szerezné meg valaki egy találmány használati engedélyét, ha nincs birtokában a találmány használatához, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges műszaki és egyéb ismereteknek, amik a know-how-t jelentik.
Szorosan kapcsolódik a know-how a jogbérleti vagy ismertebb nevén a franchise szerződéshez is. A franchise szerződés lényege, hogy a jogbérletbe vevő (átvevő) ellenérték fejében jogosulttá válik arra, hogy termékeket, szolgáltatásokat a szerzői jogi vagy iparjogvédelmi védelem alatt álló ismeretek, tárgyak, illetve know-how használatával állítson elő.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsisszabougyved.hu
