Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

2017-06-19 12:31:46

Ha egy ügyben a  bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági  úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság  követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne  lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a  törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett  rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli  perorvoslatoknak?     


A perújítás  feltételei

Perújításnak a bíróság jogerős ítéltével szemben van helye. Szintén van lehetőség perújításra néhány olyan esetben, amely a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, így például fizetési meghagyás vagy bírósági meghagyás esetén. Meghatározott döntések esetén a törvény zárja ki a perújítást, ilyen például a házasságot felbontó ítélet vagy a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet.

A perújítás nem fellebbezés, így a perújítás során nem lehet eredményesen hivatkozni például arra, hogy a korábban eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a jogszabályokat. A perújítás elsődlegesen az alapeljárásban előforduló ténybeli hibák, hiányosságok kijavítására szolgál.

Perújításra csak meghatározott feltételek esetén van lehetőség. A perújítás egyik esete, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el. További feltétel, hogy e tény, bizonyíték, határozat - elbírálás esetén – a perújítóra kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ezekben az esetekben csak akkor lehet perújítással élni, ha az említett tényt, bizonyítékot, határozatot a perújító a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

Perújításra ad okot az is, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes. Ebben az esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elkövető halála, elévülés) zárta ki.

Szintén perújítási eset, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Perújításnak van helye a akkor is, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A perújítás  előterjesztése

A perújítási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a perben elsőfokon járt el. A kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. Ha a perújítás okáról az érintett csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a 6 hónapot ettől az időponttól kell számítani. Viszont, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt, perújításnak már nincsen helye.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. Ha igen, akkor a bíróság az ügyet érdemben újból tárgyalja. Az újbóli tárgyalás természetesen nem jelenti automatikusan, hogy a korábbi ítélettel ellentétes döntés fog születni. A bíróság fenntarthatja a korábbi ítéletet, ha pedig eltérő döntésre jut, akkor erről új határozatot hoz. 

A felülvizsgálat 

A perújítás mellett a másik rendkívüli perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat. A felülvizsgálat, szemben a perújítással kifejezetten arra szolgál, hogy a jogszabálysértő bírósági határozatot orvosolja. A jogszabálysértés többféle módon megjelenhet. Például lehet szó a peres eljárás szabályainak megsértéséről, ha ez a per kimenetelét befolyásolta, de jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság a per eldöntésének alapjául szolgáló jogszabályt helytelenül alkalmazta.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál lehet előterjeszteni a megtámadott határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati kérelmet a legmagasabb bírói fórum, azaz a Kúria bírálja el. Ha a Kúria a megtámadott határozatot jogszabálysértőnek találja, akkor helyette új határozatot hoz vagy pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.      

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^