Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

2017-06-19 12:31:46

Ha egy ügyben a  bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági  úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság  követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne  lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a  törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett  rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli  perorvoslatoknak?     


A perújítás  feltételei

Perújításnak a bíróság jogerős ítéltével szemben van helye. Szintén van lehetőség perújításra néhány olyan esetben, amely a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, így például fizetési meghagyás vagy bírósági meghagyás esetén. Meghatározott döntések esetén a törvény zárja ki a perújítást, ilyen például a házasságot felbontó ítélet vagy a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet.

A perújítás nem fellebbezés, így a perújítás során nem lehet eredményesen hivatkozni például arra, hogy a korábban eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a jogszabályokat. A perújítás elsődlegesen az alapeljárásban előforduló ténybeli hibák, hiányosságok kijavítására szolgál.

Perújításra csak meghatározott feltételek esetén van lehetőség. A perújítás egyik esete, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el. További feltétel, hogy e tény, bizonyíték, határozat - elbírálás esetén – a perújítóra kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ezekben az esetekben csak akkor lehet perújítással élni, ha az említett tényt, bizonyítékot, határozatot a perújító a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

Perújításra ad okot az is, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes. Ebben az esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elkövető halála, elévülés) zárta ki.

Szintén perújítási eset, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Perújításnak van helye a akkor is, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A perújítás  előterjesztése

A perújítási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a perben elsőfokon járt el. A kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. Ha a perújítás okáról az érintett csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a 6 hónapot ettől az időponttól kell számítani. Viszont, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt, perújításnak már nincsen helye.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. Ha igen, akkor a bíróság az ügyet érdemben újból tárgyalja. Az újbóli tárgyalás természetesen nem jelenti automatikusan, hogy a korábbi ítélettel ellentétes döntés fog születni. A bíróság fenntarthatja a korábbi ítéletet, ha pedig eltérő döntésre jut, akkor erről új határozatot hoz. 

A felülvizsgálat 

A perújítás mellett a másik rendkívüli perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat. A felülvizsgálat, szemben a perújítással kifejezetten arra szolgál, hogy a jogszabálysértő bírósági határozatot orvosolja. A jogszabálysértés többféle módon megjelenhet. Például lehet szó a peres eljárás szabályainak megsértéséről, ha ez a per kimenetelét befolyásolta, de jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság a per eldöntésének alapjául szolgáló jogszabályt helytelenül alkalmazta.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál lehet előterjeszteni a megtámadott határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati kérelmet a legmagasabb bírói fórum, azaz a Kúria bírálja el. Ha a Kúria a megtámadott határozatot jogszabálysértőnek találja, akkor helyette új határozatot hoz vagy pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.      

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?