Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

Perújítás, felülvizsgálat – Mikor támadható a jogerős bírósági határozat?

2017-06-19 12:31:46

Ha egy ügyben a  bíróság jogerős ítéletet hozott, akkor e döntéssel szemben rendszerint bírósági  úton nincs helye további jogorvoslatnak. Ennek egyik oka, hogy a jogbiztonság  követelménye megköveteli, hogy a jogvita véglegesen lezárásra kerüljön, és ne  lehessen a végtelenségig jogorvoslattal élni. Azonban vannak esetek, amikor a  törvény lehetővé teszi, hogy a jogerős határozatokkal szemben az érintett  rendkívüli perorvoslattal éljen. Mikor van helye rendkívüli  perorvoslatoknak?     


A perújítás  feltételei

Perújításnak a bíróság jogerős ítéltével szemben van helye. Szintén van lehetőség perújításra néhány olyan esetben, amely a jogerős bírósági ítélettel egyenértékű, így például fizetési meghagyás vagy bírósági meghagyás esetén. Meghatározott döntések esetén a törvény zárja ki a perújítást, ilyen például a házasságot felbontó ítélet vagy a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet.

A perújítás nem fellebbezés, így a perújítás során nem lehet eredményesen hivatkozni például arra, hogy a korábban eljárt bíróságok tévesen alkalmazták a jogszabályokat. A perújítás elsődlegesen az alapeljárásban előforduló ténybeli hibák, hiányosságok kijavítására szolgál.

Perújításra csak meghatározott feltételek esetén van lehetőség. A perújítás egyik esete, ha a fél oly tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el. További feltétel, hogy e tény, bizonyíték, határozat - elbírálás esetén – a perújítóra kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ezekben az esetekben csak akkor lehet perújítással élni, ha az említett tényt, bizonyítékot, határozatot a perújító a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette.

Perújításra ad okot az is, ha a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt, a törvény ellenére lett pervesztes. Ebben az esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok (pl. elkövető halála, elévülés) zárta ki.

Szintén perújítási eset, ha a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak. Perújításnak van helye a akkor is, ha a keresetlevelet vagy más iratot a fél részére a hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértésével hirdetmény útján kézbesítették.

A perújítás  előterjesztése

A perújítási kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amelyik a perben elsőfokon járt el. A kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. Ha a perújítás okáról az érintett csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, a 6 hónapot ettől az időponttól kell számítani. Viszont, ha az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év eltelt, perújításnak már nincsen helye.

A bíróság először azt vizsgálja, hogy a perújítás feltételei fennállnak-e. Ha igen, akkor a bíróság az ügyet érdemben újból tárgyalja. Az újbóli tárgyalás természetesen nem jelenti automatikusan, hogy a korábbi ítélettel ellentétes döntés fog születni. A bíróság fenntarthatja a korábbi ítéletet, ha pedig eltérő döntésre jut, akkor erről új határozatot hoz. 

A felülvizsgálat 

A perújítás mellett a másik rendkívüli perorvoslati lehetőség a felülvizsgálat. A felülvizsgálat, szemben a perújítással kifejezetten arra szolgál, hogy a jogszabálysértő bírósági határozatot orvosolja. A jogszabálysértés többféle módon megjelenhet. Például lehet szó a peres eljárás szabályainak megsértéséről, ha ez a per kimenetelét befolyásolta, de jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság a per eldöntésének alapjául szolgáló jogszabályt helytelenül alkalmazta.

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál lehet előterjeszteni a megtámadott határozat közlésétől számított 60 napon belül. A felülvizsgálati kérelmet a legmagasabb bírói fórum, azaz a Kúria bírálja el. Ha a Kúria a megtámadott határozatot jogszabálysértőnek találja, akkor helyette új határozatot hoz vagy pedig az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.      

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?
^