A követelések átruházása - avagy hogyan kerülhet a tartozásom máshoz?

A követelések átruházása - avagy hogyan kerülhet a tartozásom máshoz?

2017-06-20 11:02:49

Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?  


Mi az engedményezés?

A követelését a jogosult más személyre átruházhatja. Az átruházás következménye, hogy a jogosult személyében változás történik, tehát a korábbi jogosult helyébe a követelés megszerzője, mint új jogosult lép.

A követelés átruházása rendszerint valamilyen szerződéssel történik, például ellenérték fejében adásvétellel, de átruházható a követelés ingyenesen is. A követelések átruházásának része a követelés engedményezése. Engedményezésnek azt a megállapodást nevezzük, amellyel a követelés új jogosultja a korábbi jogosult helyébe lép. A követelés átruházóját engedményezőnek, a követelés megszerzőjét engedményesnek nevezzük.

Az engedményezett követelést pontosan azonosítható módon kell meghatározni (például a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével). Engedményezni olyan követelést is lehet, amely még nem jött létre, feltéve, hogy a majdani követelés alapjául szolgáló jogviszony már létezik. Például a vállalkozó engedményezheti a később keletkező vállalkozási díj iránti követelését, ha a vállalkozási szerződést már megkötötte. Engedményezni akár a követelés egy részét is lehet, nem feltétel, hogy a teljes követelést megsz erezze az engedményes.

 Értesítés és teljesítési utasítás

A követelések átruházásához a követelés kötelezettjének hozzájárulása rendszerint nem szükséges. Vannak azonban kivételek. Például a szerzői mű felhasználója e jogát harmadik személyre csak a szerző engedélyével ruházhatja át.

Az engedményezésről a kötelezettet írásban értesíteni kell. Az értesítést megteheti az engedményező, amennyiben az engedményes ezt kívánja, vagy az engedményes maga is értesítheti a kötelezettet. Az értesítésben az engedményezés tényén túl meg kell jelölni az engedményezett követelést is. Ha az engedményes értesíti a kötelezettet, akkor az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolnia az engedményezés megtörténtét.

A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást arra vonatkozóan, hogy tartozását a követelés megszerzőjének (az engedményesnek) kell teljesítenie. A teljesítési utasítást gyakran az engedményezésről való értesítéssel egyidejűleg szokták megadni. Viszont ez nem szükségszerűen van így, mivel a teljesítési utasítás az engedményezésről való értesítést követően is kiadható. Abban az esetben, ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.
 A teljesítési utasításban meg kell jelölni az engedményes személyén túl a telephelyét vagy székhelyét, magánszemély esetén pedig lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát.

Milyen követelések nem engedményezhetők?

Nem engedményezhetők azok a követelések, amelyek a jogosult személyéhez kötöttek. Ezek olyan követelések, amelyek kizárólag személyesen a jogosultat és nem mást illetnek. Például tipikusan ilyen a természetbeli tartás iránti követelés. Ezért nem engedményezheti más személyre a tartási szerződés jogosultja a kötelezettel szemben fennálló tartási követelését.

Előfordulhat, hogy a szerződő felek kikötik, hogy a szerződésből származó követeléseket nem lehet engedményezni. A Polgári Törvénykönyv szerint az ilyen kikötés nem érvénytelen, azonban nincsen kihatással harmadik személyekre. Ez azt jelenti, hogy az engedményezési tilalom nem akadályozza meg a követelés átruházását harmadik személyre. Azonban az ilyen szerződéses tilalomba ütköző engedményezés szerződésszegésnek minősül, amiért az átruházó fél felelősséggel tartozik a szerződő partnerével szemben.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

info@kocsis-iroda.hu


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^