Egymillió forintig terjedő ügyekben dönthet a Pénzügyi Békéltető Testület januártól

Egymillió forintig terjedő ügyekben dönthet a Pénzügyi Békéltető Testület januártól

2017-01-12 10:01:07

A fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti viták rendezésének egyik eszköze a Pénzügyi Békéltető Testület génybe vétele. A testület döntéshozatalának szabályai az idei év januárjától megváltoztak. A módosítás lehetővé tette, hogy bizonyos ügyekben akkor is kötelező erejű döntést hozzanak a pénzügyi intézményekre, ha a pénzintézet előzetesen nem vetette alá magát a testület döntésének. Nézzük, milyen ügyekben hozhat kötelező döntést a békéltető testület 2017-től.                  


Mi a Pénzügyi Békéltető Testület?

A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett testület, amelynek célja a pénzügyi fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezése. Ilyen jogviták a pénzügyi intézmények (és más, a jegybanktörvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatást nyújtók) és a szolgáltatást igénybevevő fogyasztók közötti jogviták.

A testület eljárását a fogyasztó kezdeményezheti. Az eljárás során a testület elsősorban a vita megegyezéssel való megoldására törekszik. Amennyiben azonban egyezség nem jön létre, és a fogyasztó kérelmét megalapozottnak tartja, akkor a testület kötelező erejű döntést hoz vagy ajánlást tesz.   

Mikor hozhat a testület kötelező határozatot?

A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség hiányában, és megalapozott fogyasztói kérelem esetén kötelező erejű döntést hozhat, ha a pénzintézet akár általános jelleggel, akár az adott ügyben kifejezett nyilatkozatával alávetette magát a testület döntésének. Jelenleg több mint 70 intézménynek van általános alávetési nyilatkozata a testületnél. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek az alávetési nyilatkozatok rendszerint korlátozottak, így nem terjednek ki bármely értékű ügyre, illetve bármely szolgáltatás tekintetében zajló vitára.

Az idei évtől beköszöntő változás, hogy egyezség hiányában, a testület bizonyos feltételek mellett akkor is hozhat a pénzügyi intézményre kötelező döntést, ha a szolgáltató alávetési nyilatkozatot nem tett. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó kérelme megalapozott legyen és az érvényesíteni kívánt igény nem haladja meg az egymillió forintot.

Egyéb esetekben, azaz alávetési nyilatkozat hiányában, vagy egymillió forint feletti ügyben a testület ajánlást hozhat, ha a fogyasztó igénye megalapozott és nem került sor megegyezésre. Az ajánlás, szemben a határozattal, nem kötelezi a szolgáltatót. Ellenben, ha a testület kötelező határozatot hozott, és a pénzügyi szolgáltató nem élt jogorvoslattal, vagy az eredménytelen volt, akkor a testület döntése végrehajtás útján is kikényszeríthető.      

 

Jogorvoslatok a testület döntése ellen

A pénzügyi intézmény a kötelezést tartalmazó határozatot megtámadhatja a bíróságon. Az ilyen pert nem a fogyasztó, hanem a Pénzügyi Békéltető Testület ellen kell megindítani. Ugyanígy megtámadhatja a pénzügyi szolgáltató a testület által tett ajánlást is.

Abban az esetben, ha az új szabálynak megfelelően a testület alávetési nyilatkozat nélkül, egymillió forint alatti ügyben hozott kötelező erejű határozatot, akkor a pénzügyi intézmény a határozattal szemben ellentmondással élhet. Ellentmondás esetén a jogvita a fogyasztó és a pénzintézet közötti perré alakul. Ebben az esetben a fogyasztónak kell keresetlevelet benyújtani a bírósághoz. Így utóbbi esetben a perben nem lesz fél a békéltető testület.   

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

 

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?