Jogi ismeretek: hírek

A követelések átruházása - avagy hogyan kerülhet a tartozásom máshoz?

2017-06-07 14:46:42

Ha valakinek  követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését  harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy  pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket  követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a  banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések  átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?  


Mi az  engedményezés?

A követelését a jogosult más személyre átruházhatja. Az átruházás következménye, hogy a jogosult személyében változás történik, tehát a korábbi jogosult helyébe a követelés megszerzője, mint új jogosult lép.

A követelés átruházása rendszerint valamilyen szerződéssel történik, például ellenérték fejében adásvétellel, de átruházható a követelés ingyenesen is. A követelések átruházásának része a követelés engedményezése. Engedményezésnek azt a megállapodást nevezzük, amellyel a követelés új jogosultja a korábbi jogosult helyébe lép. A követelés átruházóját engedményezőnek, a követelés megszerzőjét engedményesnek nevezzük.

Az engedményezett követelést pontosan azonosítható módon kell meghatározni (például a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével). Engedményezni olyan követelést is lehet, amely még nem jött létre, feltéve, hogy a majdani követelés alapjául szolgáló jogviszony már létezik. Például a vállalkozó engedményezheti a később keletkező vállalkozási díj iránti követelését, ha a vállalkozási szerződést már megkötötte. Engedményezni akár a követelés egy részét is lehet, nem feltétel, hogy a teljes követelést megszerezze az engedményes.

 

Értesítés és  teljesítési utasítás

 

A követelések átruházásához a követelés kötelezettjének hozzájárulása rendszerint nem szükséges. Vannak azonban kivételek. Például a szerzői mű felhasználója e jogát harmadik személyre csak a szerző engedélyével ruházhatja át.

Az engedményezésről a kötelezettet írásban értesíteni kell. Az értesítést megteheti az engedményező, amennyiben az engedményes ezt kívánja, vagy az engedményes maga is értesítheti a kötelezettet. Az értesítésben az engedményezés tényén túl meg kell jelölni az engedményezett követelést is. Ha az engedményes értesíti a kötelezettet, akkor az engedményezési okirattal vagy más hitelt érdemlő módon kell igazolnia az engedményezés megtörténtét.

A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap teljesítési utasítást arra vonatkozóan, hogy tartozását a követelés megszerzőjének (az engedményesnek) kell teljesítenie. A teljesítési utasítást gyakran az engedményezésről való értesítéssel egyidejűleg szokták megadni. Viszont ez nem szükségszerűen van így, mivel a teljesítési utasítás az engedményezésről való értesítést követően is kiadható. Abban az esetben, ha az értesítés megjelölte az engedményest, de nem tartalmazta a teljesítési utasítást, teljesítési utasítást kizárólag az engedményes adhat.

A teljesítési utasításban meg kell jelölni az engedményes személyén túl a telephelyét vagy székhelyét, magánszemély esetén pedig lakóhelyét, ennek hiányában szokásos tartózkodási helyét vagy számlaszámát.

Milyen követelések  nem engedményezhetők?

 

Nem engedményezhetők azok a követelések, amelyek a jogosult személyéhez kötöttek. Ezek olyan követelések, amelyek kizárólag személyesen a jogosultat és nem mást illetnek. Például tipikusan ilyen a természetbeli tartás iránti követelés. Ezért nem engedményezheti más személyre a tartási szerződés jogosultja a kötelezettel szemben fennálló tartási követelését.

Előfordulhat, hogy a szerződő felek kikötik, hogy a szerződésből származó követeléseket nem lehet engedményezni. A Polgári Törvénykönyv szerint az ilyen kikötés nem érvénytelen, azonban nincsen kihatással harmadik személyekre. Ez azt jelenti, hogy az engedményezési tilalom nem akadályozza meg a követelés átruházását harmadik személyre. Azonban az ilyen szerződéses tilalomba ütköző engedményezés szerződésszegésnek minősül, amiért az átruházó fél felelősséggel tartozik a szerződő partnerével szemben.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsisszabougyved.hu

 

          



JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.