Jogi ismeretek: hírek

Megtörtént jogeset: a Magyar Állam saját magát perli, de a mi költségünkre?

2016-12-13 10:44:47

Manapság sokszor lehet hallani arról a célról, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokat gyorsabbá és olcsóbbá szükséges tenni. A törekvés dicséretes, ugyanakkor még sok mindent lehetne tenni a cél elérése érdekében. Például, hogy szükségtelen perekkel ne terheljük a bíróságokat, különösen, ha maga az állam dolgoztatja feleslegesen a bíróságot. Ennek kapcsán szeretnénk megosztani egy megtörtént jogesetet, amely ügyfelünkkel esett meg nemrég.       


Állami bérlakás

Az alaphelyzet a következő volt. Adott az ügyfelünk, egy magánszemély, aki hosszú ideig bérelt egy állami tulajdonban lévő budapesti bérlakást a Magyar Államtól. A felek közötti, bérlettel kapcsolatos jogviták miatt ügyfelünk ügy döntött, hogy visszaadja a bérleményt az államnak. A lakás átadása 2015. novemberében le is zajlott, szabályosan, átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírása mellett. Tehát az állam visszakapta az ingatlanát. Ezzel ügyfelünk joggal gondolhatta, hogy a bérlemény átadásának ügye lezajlott és ő megnyugodhat.

Azonban ügyfelünk 2016. novemberében, azaz csaknem egy évvel később vidéki lakcímén érdekes levelet kapott a bíróságtól. E levélben egy jogerős bírósági meghagyást talált, amelyben a bíróság kötelezte őt, hogy az említett lakát 15 napon belül kiürítve adja a felperes Magyar Állam birtokába, és emellett fizesse meg a felperesnek a per kapcsán felmerült költségeket is. Itt már érezte ügyfelünk, hogy nagy zavar lehet az ügyben, hiszen a lakást már egy éve jegyzőkönyvvel igazoltan átadta a felperesnek, anélkül, hogy per lett volna folyamatban.

Rosszhiszemű perindítás 

Ügyfelünk hozzánk fordult a problémával, és rövid utánajárás után kiderült, hogy az állam 2016. nyár elején valóban pert indított vele szemben a lakás kiürítése iránt. E perben a felperes állam ráadásul a már átadott budapesti lakás címét adta meg az alperes lakóhelyeként. 

Nyilvánvaló, hogy a lakás kiürítése iránti kereset alaptalan volt már benyújtásakor is. Azonban azzal, hogy ügyfelünk lakóhelyeként a volt bérlemény címét adta meg a felperes, ügyfelünk nem is értesülhetett időben sem a perindításról, sem a tárgyalásról, így védekezni sem tudott. Tette ezt a felperes annak ellenére, hogy az említett átadás-átvételi jegyzőkönyv ügyfelünk tényleges címét is tartalmazta. Szerencséje legalább annyiban volt ügyfelünknek, hogy a jogerős bírósági meghagyást az eljáró bíróság kiküldte vidéki címére is, amely a perben beadott bérleti szerződésben is megtalálható volt. Így értesült végül ügyfelünk az eljárásról.

A következmények

Tehát elmondható, hogy az állam egy már fél éve saját birtokában lévő ingatlan birtokbaadása iránti indított pert, és ennek költségeit is ügyfelünkre kívánta hárítani. Természetesen a téves kézbesítést megtámadtuk a bíróságon, igazolva ügyfelünk valódi címét és a lakás átadását is. Így a bíróság kérelmünknek helyt adott. A bíróság emellett eljárási bírsággal sújtotta a felperesként eljáró Magyar Államot. A felperes a rosszhiszemű pervitel tipikus esetét mutatta be azzal, hogy egy már birtokában lévő lakás átadása iránt nyújtott be keresetet, és az alperes címét is tévesen jelölte meg, jobb tudomása ellenére. Mondhatni, így nem nehéz pert nyerni, ha az ellenfélnek esélye sincs a védekezésre.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett ebben az esetben közbelépni? Miért nem hagyhatta ügyfelünk, hogy a kiürítésre vonatkozó döntés jogerős legyen, ha egyszer már úgyis átadta az ingatlant? Ennek oka, hogy a bírósági eljárás költségeinek viselésére ügyfelünket kötelezték. Tehát ha nem lép fel az alaptalan perrel szemben, akkor a perköltséget akár be is hajthatták volna rajta. Azonban a helyzet még rosszabb is lehetett volna. Ugyanis az az abszurd helyzet is előállhatott volna, hogy a lakáskiürítésre vonatkozó döntés alapján, az állam a saját birtokában lévő ingatlan kiürítésére végrehajtási eljárást is indít. Természetesen a végrehajtás költségei is ügyfelünket, mint pervesztest terhelték volna, ha nem lépett volna fel időben.
     
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. 

A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.