Jogi ismeretek: hírek

4 tévhit a közös tulajdonnal kapcsolatban

2016-07-21 16:52:22

A közös tulajdon a köztudatban is széles körben ismert fogalom, bár e fogalom tartalmával kapcsolatban már számos tévhit és félreértelmezés létezik. Sokak számára zavaros például a közös tulajdon osztatlan volta, és sok félreértés adódik az elővásárlási jogból, és a költségviselésből is. Nézzünk most meg néhányat ezek közül a tévhitek közül.   


1. Tévhit: Ha egy ingatlan 50%-os tulajdonosa valaki, azt jelenti, hogy az ingatlan területének felét használhatja.

Az egyik leggyakoribb és legkitartóbb tévhit, hogy a tulajdonostársak mindegyike a hányadrészének megfelelő nagyságú területet használhat az ingatlanból. Ez az elgondolás alapvetően téves, mivel a közös tulajdon osztatlanságából ered, hogy mindegyik tulajdonostárs jogosult az egész ingatlan használatára. A tulajdoni hányadrész eszmei hányadot jelent, ami nem vetíthető le automatikusan az ingatlan fizikai értelemben lévő megosztására.

Az egész tulajdon birtoklására és használatára való jogosultságnak a korlátja, hogy nem szabad ezzel a joggal úgy élni, hogy a többi tulajdonostárs ingatlanhoz fűződő jogait és érdekeit sértsük. Tipikus példa erre, hogy nem lehet kizárni a többieket az ingatlan használatából.

Természetesen arra van lehetőség, hogy a tulajdonostársak egy külön szerződéssel fizikailag is megosszák egymás között a használatot. Ebben az esetben valóban úgy lesz, hogy minden tulajdonostárs a megállapodás szerinti részt használhatja az ingatlanban.

2. Tévhit: Ha a tulajdonostárs a többiek részét is használja, akkor tőle ezért a többlethasználatért díj követelhető.

Az előző tévhitből következik nagyon gyakran az a félreértés, amikor a közös tulajdonú lakást csak az egyik tulajdonostárs lakja, és utóbb a másik tulajdonostárs használati díjat szeretne tőle követelni, mivel az ő részét is használta az ingatlanból. Mivel mindegyik tulajdonostársat megilleti az egész tulajdon használata és birtoklása, ezért ezen az alapon egymástól használati díjat nem kérhetnek.

A tulajdonos akkor követelhet jogosan használati díjat, ha a bentlakó tulajdonostársa őt az ingatlan használatából kizárta, azaz megakadályozta, hogy ő is használhassa az ingatlant. Ebben az esetben a bentlakó tulajdonostárs megsértette a másik tulajdonos jogait, aki emiatt nem élhetett birtoklási, használati jogával.

3. Tévhit: Az elővásárlási jog önmagában megakadályozza, hogy a tulajdonostárs másnak adja el az ingatlant.

Viszonylag ismert mindenki számára, hogy a közös tulajdonban a tulajdonostársaknak egymás tulajdonrészére vonatkozóan elővásárlási joga van, ha külső személy részére történik az eladás. Ennek ellenére előfordul, hogy a tulajdonos nem közli a vételi ajánlatot a többi tulajdonostárssal, mielőtt eladná a részét egy külső vevőnek.

Sok tulajdonostárs azt gondolja, hogy ebben az esetben elég erre az elmaradásra hivatkozni, és máris érvénytelen a harmadik személlyel kötött adásvétel. Ez azonban nem így van. Az elővásárlásra jogosult nem élhet vissza e jogával, azaz nem hivatkozhat elővásárlási jogára, ha ténylegesen ő maga nem is szeretné megvásárolni a dolgot, hanem csak meg akarja akadályozni az eladást. Nem elég tehát az elővásárlási jog megsértésére hivatkoznia, hanem egyben nyilatkoznia is kell arról, hogy a vételi ajánlatot elfogadja, és igazolnia azt, hogy megfelelő fedezettel rendelkezik a vételár kifizetéséhez.

4. Tévhit: Minden, a közös tulajdonnal felmerülő költséget a használó tulajdonostárs köteles fizetni. 

Szintén tévhit az, hogy a közös tulajdonú dolgot használó tulajdonostárs viseli a dologgal járó összes költséget. Ennek legfeljebb a közvetlen használattal felmerülő költségek esetén lehet alapja, például lakóingatlan esetén a rezsiköltségnél, ha az ingatlant csak az egyik tulajdonostárs használja. Azonban a dolog állagának megóvásához, fenntartásához szükséges költségeket, valamint az adókat és más közterheket, továbbá a közös tulajdonnal járó egyéb terheket, kiadásokat (pl. közös költség) a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában közösen viselik, akkor is, ha nem közösen használják a dolgot. 

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

 

- - - - - - - -

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.