Többször fordul elő, mint gondolnánk, hogy valaki egy másik személy helyett és érdekében úgy jár el, hogy erre őt nem is bízták meg. Előfordulhat ez például olyankor, ha valakit megbíztak egy ügy ellátásával egy bizonyos körben, de „túlteljesíti” a megbízását. Olyan kérdésben is eljár, amelyre a megbízása nem is terjedt ki. Az ilyen, és hasonló esetek tartoznak a megbízás nélküli ügyvitel kérdéskörébe. A megbízás nélküli ügyvivő tarthat-e igényt díjazásra? Ha igen, milyen mértékűre?
Az iskola kezdete előtt még inkább felélénkül a lakások bérbeadása, hiszen sok fiatal keres megfelelő ingatlant az iskolai időszakra. A bérleti szerződéseknél szinte kihagyhatatlan a kaució. Akkor ez most kaució, kaukció vagy óvadék? Melyik mit jelent? Hogyan használható fel és mikor kell visszaadni?
Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy ő is felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Kockán forog-e az ingatlan?
Ingatlanok esetén viszonylag gyakori, hogy az egyik ingatlant telki szolgalom terheli, amelyet a másik ingatlan mindenkori tulajdonosa, birtokosa gyakorolhat. Ez a szolgalom többféle módon is létrejöhet, például jogszabály alapján vagy szerződéses úton. Előfordulhat olyan eset is, hogy a szolgalmi jog elbirtoklással létesül. Hogyan szerezhető meg elbirtoklással a telki szolgalom?
A közvetítői szerződésekkel a hétköznapokban viszonylag gyakran találkozhatunk, gondoljunk például az ingatlanközvetítőkre, utazásközvetítőkre, különböző pénzügyi szolgáltatások közvetítőire. Vannak olyan közvetítői tevékenységek, amelyeket külön jogszabályok részletesen szabályoznak, például a pénzügyi és biztosítási szektor területén. Melyek a közvetítői szerződés alapvető szabályai?
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak.
Kinek ne lennének kisebb-nagyobb titkai, melyet senkivel, vagy csak néhány személlyel kíván megosztani? Ki ne szeretné, ha a magántitok mindaddig titok maradna, míg ő maga fel nem fedi azt mások előtt is. A magántitok védelmét mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Büntető Törvénykönyv biztosítja. Igaz, kicsit másképp.
Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk?
Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?
Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?
){kind=icon}
