Jogi ismeretek: hírek

A tartós közvetítői szerződés díjazásának alapvető szabályai

2020-08-10 10:06:59

Korábbi cikkünkben  már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői  szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen  szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek  a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a  közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak. 


Mi a tartós közvetítői szerződés?


A közvetítő feladata, hogy a megbízója és egy harmadik személy közötti szerződés megkötését elősegítse. Tartós közvetítői szerződésről akkor beszélhetünk, ha a közvetítő tartós jellegű jogviszonyban áll a megbízójával. A közvetítő feladata ebben a tartós jogviszonyban, hogy önállóan eljárva harmadik személyekkel kötendő szerződéseket közvetítsen, illetve adott esetben a megbízója nevében maga kösse meg e szerződéseket.

A közvetítő és a megbízója közötti szerződés akkor minősül tartós jellegűnek, ha a közvetítő a szerződés alapján:

  •  több szerződés megkötésének közvetítésére köteles (pl. meghatározott áru, szolgáltatás többszöri értékesítésére közvetít szerződéseket), vagy
  • egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.

Tartós közvetítői szerződés csak akkor jön létre, ha a közvetítő önállóan tevékenykedik. Nem minősül ezért tartós közvetítésnek, ha például munkaviszony keretében végzi valaki a közvetítési feladatot, még akkor sem, ha a szerződés aláírására is feljogosította a munkáltató.

Fontos, hogy csak az minősül tartós közvetítői jogviszonynak, ha a megbízott feladata nem a szerződés létrehozására, mint eredményre irányul. Így nem tartós közvetítés egy termék reklámozása vagy érdeklődők, potenciális ügyfelek gyűjtése, ha egyébként a megbízott feladatának nem része a kapcsolódó szerződés közvetítése, ill. megkötése is.

Szemben az „egyszerű” közvetítői szerződéssel, tartós közvetítői szerződés esetén a közvetítő a közvetített szerződés megbízója nevében való megkötésére is jogosult, ha a felek eltérően nem egyeztek meg. Ezen túl a közvetítő megtehet minden olyan nyilatkozatot, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. A tartós közvetítő képviseleti jogának korlátja, hogy a már megkötött szerződést nem módosíthatja, pénzt nem vehet át, és fizetési határidőt nem állapíthat meg. A törvény nem tiltja viszont, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a közvetítőnek ezekhez is joga van.


Díjazás tartós közvetítői szerződés esetén


A közvetítői szerződések díjazásra vonatkozó általános szabálya a tartós közvetítői szerződés esetén is igaz. Ez alapján a közvetítő a tevékenységét díjazás ellenében végzi. A díjazás meghatározását a jogszabály alapvetően a felekre bízza. A leggyakoribb a jutalékos díjazás, de nem kizárt, hogy a felek például átalány jellegű díjazásban egyezzenek meg.

Tartós közvetítői szerződés esetén jutaléknak minősül a díjnak minden olyan eleme, amely a közvetített szerződések száma vagy értéke szerint változik. Ha a szerződésben a felek részben vagy egészben jutalékos díjazást kötöttek ki, akkor vonatkozik rájuk a közvetítőt megillető jutalékról szóló kormányrendelet. A kormányrendelet a jutalékra vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza. Ezektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, kivéve néhány, a közvetítőt védő garanciális szabályt. Vannak ugyanakkor speciális területek (például pénzügyek, biztosítás), amelyekre a jutalék rendelet közvetítőt védő és eltérést nem engedő szabályait nem kell alkalmazni.

A díjazásra való jogosultság tekintetében különbség van abban, hogy a közvetített szerződést a közvetítői szerződés megszűnése után, vagy azt megelőzően kötötték.

A tartós közvetítői szerződés megszűnése előtti időszakban kötött szerződés után a közvetítő jutalékra akkor jogosult, ha

  • a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy
  • a szerződést az általa korábban azonos jellegű szerződéshez félként megnyert személlyel kötötték meg.

Ha a közvetített szerződést a tartós közvetítői szerződés megszűnése után kötötték, akkor a közvetítő jutalékra jogosult a következő esetekben.

  • A harmadik személy – a közvetítői szerződés ideje alatt jutalékkötelesnek minősülő - szerződés megkötésére irányuló ajánlata a tartós közvetítői szerződés megszűnése előtt a megbízóhoz vagy a közvetítőhöz megérkezett, vagy
  • a szerződéskötés túlnyomórészt a tartós közvetítői szerződés tartama alatt kifejtett közvetítői tevékenységre vezethető vissza. Feltétel, hogy a szerződéskötésre a tartós közvetítői szerződés megszűnésétől számított ésszerű időn belül került sor.


A jutalék esedékessége


Önmagában az, hogy a közvetítő jogosultságot szerzett a jutalékra, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megbízó azt azonnal köteles kifizetni. A jutalék adott esetben a közvetített szerződés megkötésétől eltérő időpontokban válhat esedékessé.

A felek alapvetően szabadon állapodhatnak meg arról, hogy a jutalék kifizetése mikor válik esedékessé.

Amennyiben a jutalék esedékességéről külön nem egyeznek meg, a jutalék akkor és olyan mértékben esedékes,

  • amikor és amilyen mértékben a közvetített szerződés létrejött, és a megbízó teljesítette azt (vagy teljesítenie kellett volna), avagy
  • a szerződés létrejött, és a harmadik személy teljesítette azt.

Tehát alapvetően a közvetített szerződés teljesítettségéhez igazodik a jutalék esedékessége.

  • A jutalék akkor is jár, ha a közvetített szerződést nem teljesítették. Ez alól kivételt jelent az az eset, ha a szerződés teljesítése olyan okból maradt el, amelyért a közvetítő megbízója nem felelős. Például, ha a másik szerződő fél a felelős vagy egyik fél sem felelős a teljesítés elmaradásáért.

A jutalék legkésőbb akkor esedékes, amikor a harmadik személy teljesítette a szerződést, vagy teljesítenie kellett volna, ha a közvetítő megbízója is teljesített volna. Nincs viszont akadálya annak, hogy a felek úgy állapodjanak meg, hogy a jutalék már a közvetített szerződés megkötésekor kifizetendő, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésre kerül-e.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.