Kaució, kaukció vagy óvadék? Tisztázzuk, hogy mi mit jelent

Kaució, kaukció vagy óvadék? Tisztázzuk, hogy mi mit jelent

2020-09-17 16:20:49

Az iskola kezdete előtt még inkább felélénkül a lakások bérbeadása, hiszen sok fiatal keres megfelelő ingatlant az iskolai időszakra. A bérleti szerződéseknél szinte kihagyhatatlan a kaució. Akkor ez most kaució, kaukció vagy óvadék? Melyik mit jelent? Hogyan használható fel és mikor kell visszaadni?


Kaució, kaukció, óvadék?

Elsőként érdemes megnézni, hogy melyik mit jelent?


Kaució

A kaució tulajdonképpen az óvadék köznapi elnevezése. Sokan kaucióként ismerik magát az óvadékot. A kaució tulajdonképpen egy biztosíték.


Kaukció

Ha a kaució egy biztosíték, akkor mi lehet a kaukció, amiben egy plusz „k” is van?

Ez a kérdés kissé becsapós. Ugyanis a kaukció valójában nem létezik. Ez valószínű a kaució félrehallásából alakulhatott ki, és sajnos eléggé elterjedt. Sokan tévesen és hibásan mondják, írják a kaució helyett, hogy kaukció. A világhálón olyan véleményt is találhatunk, hogy nyugodtan használd a kaukciót, mert az a kifejezés amit használunk helyes lesz. Nyelvész nem vagyok, de ha belegondolunk, kissé „sántít” ez a megközelítés. Ennyi erővel felesleges minden nyelvtani szabály, helyesírás? A „hülyeség” is nyugodtan és teljes létjogosultsággal lehetne „hüjeség”, mert sokan helytelenül írják? Én inkább azt javaslom, hogy használd helyesen, vagyis a kaució maradjon kaució vagy óvadék. A kaukciót pedig felejtsük el.


Óvadék

Ahogy már fent kiderült, az óvadék ugyanaz, mint a kaució. A jogi nyelvben az óvadékot használjuk. A törvény is óvadékként ismeri és említi ezt a biztosítékot. Az óvadék lényege, hogy abban az esetben nyújt biztosítékot, ha a szerződő fél nem teljesítené a szerződésben foglalt kötelezettségét vagy kárt okozna.


Mi  adható óvadékként?

Anélkül, hogy részletesen belemennénk a teljes jogi szabályozás ismertetésébe, a mindennapi életben leggyakrabban előforduló esetet nézzük meg. Ez tipikusan a pénz. Vagyis kaucióként pénzt szokás adni. Ez nyújtható készpénz formájában, de arra is van lehetőség, hogy egy bankszámlán szereplő összeget jelöljenek meg a kaució tárgyaként. Ezt az úgynevezett bankszámlapénzt a Polgári Törvénykönyv fizetésiszámla-követelésnek nevezi.


Kaució  ingatlan  bérlés esetén

Ingatlan bérlésnél kaucióként jellemzően pénzóvadékkal találkozhatunk. Ilyen esetben pénz átadására kerül sor. Az átadás történhet készpénzben, vagy akár a bérbeadó bankszámlájára történő befizetéssel, illetve részére történő átutalással is. A lényeg, hogy az óvadék összege ténylegesen a bérbeadóhoz kerül, ő rendelkezhet felette.


Mikor  óvadék az átadott pénz?

Ahhoz, hogy az előre átadott összeg óvadéknak minősüljön, a feleknek ebben meg kell állapodniuk. A bérleti szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy milyen összeget tekintenek óvadéknak, és mi az, ami mondjuk előre megfizetett bérleti díj.


A  kaució felhasználása

A kauciót a bérbeadó abban az esetben használhatja fel, ha a bérlő a bérleti szerződésből eredő fizetési kötelezettségét megszegi vagy a bérbeadónak kárt okoz. Ilyen eset lehet, ha a bérlő nem fizeti ki a bérleti díjat, nem rendezi a lakás közüzemi díjait, melyet a szerződés szerint neki kellene. Sor kerülhet a kaució felhasználására akkor is, ha a bérlő valamilyen kárt okoz az ingatlanban, például egy házibuli alkalmával összetöri a berendezési tárgyakat.

A lényeg, hogy a bérbeadó csak indokolt esetben használhatja fel a kauciót. Az nem az ő pénze, vagyis nem költheti el mondjuk egy nyaralásra. Az óvadék egy biztosíték, hogy a bérlő nem szerződésszerű magatartása esetére a bérbeadó ne maradjon hoppon.

Ugyanakkor a bérbeadó sem élhet vissza a kaucióval. Például nem kreálhat „képzelt károkat”. Azt sem teheti meg, hogy a kaucióval nem számol el a bérlő felé, nem igazolja, hogy mit és miért vont le, használt fel belőle.


Mikor  jár vissza a kaució?

A bérlet  megszűnésével a bérbeadó köteles a kaucióval elszámolni. Az elszámolás azt jelenti, hogy a bérbeadó megvizsgálja, hogy volt-e olyan fizetési kötelezettség, amit a bérlő nem teljesített, illetve okozott-e kárt az ingatlanban. Amennyiben a bérlő mindent rendben teljesített, kifizette a szükséges számlákat, nem okozott kárt az ingatlanban, akkor a kaució visszajár neki.

Annak érdekében, hogy a vitákat elkerüljük, fontos, hogy a bérleti szerződés megfelelően legyen elkészítve, pontosan kerüljön rögzítésre, hogy kinek mik a jogai és kötelezettségei. Ezen túl az is lényeges, hogy az ingatlan átadásakor és a bérlet megszűnése után annak visszaadásakor a lehető legjobban rögzítsük a történteket, az ingatlan aktuális állapotát.

Mint minden szerződésnél ingatlan bérlés esetén is alapvető elvárás és egyben jogszabályi kötelezettség is, hogy a felek megfelelően együttműködjenek.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd


 - - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.


ÉRTHETŐ JOG –  A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos  tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess  bennünket itt is: Facebook, Instagram,  LinkedIn, Pinterest,  YouTube.

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?
^