Milyen díjazásra tarthat igényt a megbízás nélküli ügyvivő?

Milyen díjazásra tarthat igényt a megbízás nélküli ügyvivő?

2020-09-17 16:27:51

Többször fordul elő, mint  gondolnánk, hogy valaki egy másik személy helyett és érdekében úgy jár el, hogy  erre őt nem is bízták meg. Előfordulhat ez például olyankor, ha valakit  megbíztak egy ügy ellátásával egy bizonyos körben, de „túlteljesíti” a  megbízását. Olyan kérdésben is eljár, amelyre a megbízása nem is terjedt ki. Az  ilyen, és hasonló esetek tartoznak a megbízás nélküli ügyvitel kérdéskörébe. A megbízás  nélküli ügyvivő tarthat-e igényt díjazásra? Ha igen, milyen mértékűre?


Ki lehet megbízás nélküli ügyvivő?

 

Megbízás nélküli ügyvivőnek azt a személyt tekinthetjük, aki más helyett anélkül jár el, hogy erre megbízási  szerződés alapján vagy más okból jogosult lenne. Fontos, hogy megbízás nélküli ügyvitelről csak akkor beszélhetünk, ha valaki más nevében és a másik személy érdekében jár el. A saját maga érdekében való eljárás akkor sem jelent megbízás nélküli ügyvitelt, ha az ügyvivő látszólag a másik személy nevében lép fel. Szintúgy nem megbízás nélküli ügyvitel, ha valaki saját nevében lát el egy ügyet, de a saját érdeke mellett egy másik személy javát is szolgálja az eljárása.

Ilyen esetekben a valamely „ügyben való eljárást” nem kell szűken értelmezni. Nem pusztán a hatóságok vagy bíróság előtti eljárás tartozik ide. Bele lehet érteni minden olyan cselekményt, feladatot, intézkedést, amelyet valaki egy másik személy helyett és érdekében végez. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy csak azok az esetek tartoznak ide, amikor a megbízás nélküli ügyvivő egyébként nem lenne köteles eljárni, részt venni az ügyben.

A megbízás nélküli ügyvitel gyakran olyan esetekben fordul elő, amikor a felek közötti szerződés már megszűnt, de az egyikük mégis tovább folytatja a szerződés szerinti feladat ellátását. Megbízás nélküli ügyvitelnek minősülhet az is, ha a szerződő fél túllépi azt a feladatkört, amire a szerződés alapján köteles lenne.


Mikor jár  díjazás a megbízás nélküli ügyvivő részére?

 

A megbízás nélküli ügyvivő legalapvetőbb kötelezettsége, hogy az ügy ellátása során annak a személynek az érdeke és feltehető akarata szerint járjon el, akinek a javára beavatkozott.

Abban az esetben, ha a beavatkozás megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, akkor az ügyvivő beavatkozását helyénvalónak kell tekinteni. Ilyen eset különösen, ha a beavatkozás károsodástól óvja meg azt a személyt, akinek a javára az ügyvivő beavatkozott.

A megbízás nélküli ügyvivő lehetséges díjazása kérdésében döntő jelentősége van annak, hogy a beavatkozása helyénvaló volt-e.

Ha a beavatkozás helyénvaló volt, akkor az ügyvivőt a megbízott jogai illetik meg. A megbízási szerződés szabályai szerint a megbízottat díjazás illeti meg. Kivételt képez ez alól, ha az eredmény részben vagy egészben a megbízottnak felróhatóan maradt el. Ennek megfelelően a helyénvaló módon beavatkozó megbízás nélküli ügyvivő is igényt tarthat a megbízottal azonos díjazásra. A díjazás akkor is megilleti az ügyvivőt, ha az eljárása helyénvaló volt, de nem volt eredményes, kivéve, ha az eredmény neki felróhatóan maradt el.

Abban az esetben, ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása nem volt helyénvaló, akkor díjazás nem jár neki. Ebben az esetben csak a költségeinek megtérítését kérheti. Költségeit legfeljebb addig a mértékig követelheti, amilyen összeggel az ügyvivő eljárása miatt az a személy gazdagodott, akinek a javára beavatkozott.


A díjazás  összege

 

A megbízás nélküli ügyvivő díjazásának összegét nem minden esetben egyszerű meghatározni. Ugyanis a felek között ebben az esetben nincs szerződés, amelyben tényleges megállapodás lenne a megbízottnak járó díjazásról.

A megbízás nélküli ügyvivő méltányos összegű díjazásra tarthat igényt. Az összeg meghatározásánál az eset körülményeit kell figyelembe venni. Ha a felek között korábban volt hasonló ügyben szerződés, amely díjazást tartalmazott, akkor ez a díjazás figyelembe vehető a megbízás nélküli ügyvitel díjazásának megállapításakor is. Figyelembe vehetőek a felek közötti olyan tárgyalások, amelyek végül nem vezettek szerződéskötéshez, de az esetleges díjazásra vonatkozóan tartalmazhatott nyilatkozatokat. Egyéb támpont hiányában a díjazásnál tekintetbe lehet venni a hasonló ügyekre kötött szerződéseknél megszokott mértékű díjazást is.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?