Jogi ismeretek: hírek

A foglaló új szabályai: nem minden maradt a régiben

2020-07-23 10:47:31

Valószínű, hogy ismerősen cseng a foglaló, hiszen igen ritka, hogy egy adásvételi szerződésben ne szerepeljen. De biztosan jól tudod az új szabályait? Mi az, amit az új Polgári Törvénykönyv másként szabályoz a foglalónál, mint ahogyan korábban már megszoktuk?


Mi minősül foglalónak, avagy a két eltérő felfogás

Nem is kell túl messzire mennünk a témában, máris belebotlunk az első lényeges különbségbe a foglaló régi és új szabályozásában. Igaz, ez talán a gyakorlatban nem tűnik nagy különbségnek, ám jogilag annál fontosabb. Ugyanis ez az alap kiindulás teszi lehetővé, hogy egész másként kezdjünk el gondolkodni a foglalóval kapcsolatban, mint tettük azt 2014. március közepéig. Nem is csigázom tovább a kedélyeket, mondom, hogy miről is van szó.

A régi, vagyis a 2014. március 15. előtti Polgári Törvénykönyv azt mondta, hogy a foglaló nem más, mit valami, amit a szerződéskötéskor a kötelezettségvállalás jeléül lehet adni.

Vagyis a foglalóval „mutatták meg”, hogy mennyire komolyan gondolja valaki az adott szerződés megkötését, mondjuk a szóban forgó lakás megvásárlását.

Ehhez képest az új Polgári Törvénykönyv szerint a foglaló nem más, mint a kötelezettségvállalás megerősítéseként a másik félnek fizetett pénzösszeg.


Gyakorlati különbségek a régi  és új foglaló között

A foglaló miben létének fenti, egymástól eltérő meghatározása a gyakorlatban is megmutatkozó különbségeket idéz elő.

Az egyik ilyen lényeges különbség az átadás időpontjában van. A másik abban, hogy hogyan teljesíthető a foglaló, mi szolgálhat foglalóként.


Mikor kell átadni a foglalót?

A régi, vagyis 2014. március 15. előtti foglaló esetén lényeges szabály volt, hogy azt csak a szerződéskötéskor lehetett átadni.

Logikusnak is tűnik, hiszen, ha a foglaló a kötelezettségvállalás jele volt, akkor nyilván nem adhatták oda a kötelezettségvállalás megtörténte, vagyis a szerződéskötés előtt, és azt követően sem. Ezt igen szigorúan ítélték meg a bíróságok is. Ezért is volt oly gyakori, hogy az ingatlan  adásvételi szerződés megkötésekor a vevők nagyobb pénzkötegekkel érkeztek, melyet az eladók lelkesen számolgattak az asztalnál.

Ezzel szemben az új szabály már másként áll a foglaló kérdéséhez. 2014. március 15. óta a foglaló a szerződés megerősítésének eszköze.

Mint a szerződés megerősítésének eszköze, nem feltétel, hogy azt csak a szerződés megkötésekor lehet átadni. Átadható akár később is, ha a felek úgy kívánják módosítani a szerződést. Sőt, arra is van lehetőség, hogy a korábban átadott összeget minősítsék a felek foglalónak.


Hogyan teljesíthető a foglaló?

Nézzük ismét a régi szabályt. Korábban, mivel a szerződéskötéskor kellett a foglalót átadni - nem előbb és nem később - az leginkább készpénzben történt.

A bírói gyakorlat nem volt teljesen egységes, hiszen volt olyan döntés, ami egyértelműen kimondta, hogy csak a készpénzben fizetett összeg lehet foglaló, mert az átutalás már mindenképpen a szerződés megkötését követően történhetett. Még akkor is, ha a vevő ott helyben indította el a foglaló utalását. Hát igen, akkoriban még nem „kényeztettek” bennünket a bankok az azonnali utalás lehetőségével, és a pénz legjobb esetben is csak másnap érkezett meg ténylegesen az eladóhoz.

Említettem, hogy nem volt egységes a bírói ítélkezés. Volt olyan döntés is, ami lehetővé tette a foglaló átutalással történő fizetését, bár az utalás akkortájt sem ért oda hamarabb. A bíróság ennek ellenére úgy látta, hogy a foglaló a szerződéskötéskor átadott átutalási megbízással is teljesíthető volt, ha volt elegendő fedezet a vevő számláján. Ez azonban már mind a múlté.

Az új törvény alapján a foglaló nem kell, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg kerüljön kifizetésre.

Bár a telefonos bankolás és azonnali jóváírások világában az utalással történő azonnali átadásnak sem lenne különösebb akadálya, a szabály nem emiatt más. Ma már a foglaló új „felfogásával” a foglalót később is ki lehet kötni és át lehet adni. Sőt annak sincs akadálya, hogy a szerződés aláírását megelőzően átadott összeget minősítsék foglalónak a szerződésben.

A lehetőség meg van rá, hogy ne a szerződés aláírásakor adják át a foglalót, a gyakorlatban továbbra is megmarad a régi beidegződés. Talán nem véletlenül. Hiszen, ami már egyszer nálunk van, az a biztos – vélik sokan.


Csak pénz lehet foglaló

Van egy olyan új előírás is, ami korábban nem létezett. Igaz, a gyakorlaton nem sokat változtat.

A régi szabály szerint a foglaló pénz vagy más dolog lehetett. Így elviekben fennállt a lehetősége, hogy foglalóként pénz helyett valami mást határozzanak meg a felek. Igaz, ez nyilván nem lehetett gyakori, ha egyáltalán előfordult.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy a foglaló csak pénz lehet. Nem adhatunk foglalóként sem zongorát, sem a nagyi arany ékszereit.

Az új szabály nem véletlenül tette egyértelművé, hogy a foglaló csakis pénz lehet, akár készpénz, akár átutalás formájában kerül is az eladóhoz. A foglaló szabálya alapján ugyanis van olyan eset, amikor azt kétszeresen kell visszafizetni. Márpedig igen nehéz lenne a nagyi arany karkötőjét hirtelen „megduplázni”, ha a kétszeres visszaadásra kerülne sor.


Amit semmiképpen se hagyjunk  ki a szerződésből

A szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, ha a felek valamilyen pénzösszeget foglalónak tekintenek. Ezt a legegyszerűbb úgy megvalósítani, ha egyértelműen leírjuk, hogy bizonyos összeget foglalónak minősítünk, annak tekintünk, vagy az foglalóként kerül kifizetésre.

Talán így már érthetőbb a foglalóval kapcsolatos szabályozás. Remélem, igen. ????

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd


 - - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos  tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess  bennünket itt is: Facebook, Instagram,  LinkedIn, Pinterest.

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.