Egyelőre a fejlesztőknek nem éri meg lakást építeni, ezért nem látszik a javulás az átadott lakások számában Magyarországon a lakáspiaci fellendülés ellenére. Talán 400 ezer - 450 ezer forint körül lehet az a határ, aminél már érdemes lehet projektet indítani. Ennek elérésére is van lehetőség, az árak folyamatosan kúsznak felfelé, kérdés azonban, hogy hányan akarnak majd ilyen magas áron vásárolni. Angel Gáborral, a BIF (Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) vezérigazgatójával beszélgettünk a lakásépítésekről és a lakáspiac kilátásairól.
Ugye ha veszünk egy lakást, akkor egy friss tulajdoni lap másolat alapján meggyőződünk arról, hogy az ingatlan valóban per-, teher- és igénymentes-e. Mindezt külön kikötjük az adásvételi szerződésben is, mert mi van ha mégis van rajta olyan tartozás, ami a földhivatali nyilvántartásból nem derül ki.
A fogyó és elöregedő népesség a munkaerőpiacon és a nyugdíjrendszeren kívül a lakáspiacra is komoly hatással lehet hosszú távon. A népesség fogyás és a demográfiai folyamatok nem mindenhol fejtenek majd ki azonban ugyanolyan hatást. Az ezekkel együtt járó árcsökkentő hatás egyes lakáspiacok számára ugyan valóban árcsökkenést hozhat, de az országon belüli migráció hatására máshol teljesen máshogy alakulhatnak az árpályák, és a keresletnövekedést tapasztaló piacon áremelkedés is bekövetkezhet. Arra kerestük a választ, hogy mik mozgathatják a lakáspiacot a jövőben.
A korábban a 119 földhivatalban nyilvántartott adatok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által üzemeltetett központi adatbázisba kerültek.
A KSH 2015 első negyedéves számai alapján a portfolio.hu arra a következtetésre jutott, hogy az országos trend ellenére – miszerint csaknem mindenhol emelkedik az ignatlanok ára, és a lakáspiaci tranzakciók száma – a budapesti agglomerációban és a Pest megyei településeken ezek a mutatók jóval elmaradnak az országos átlagtól, illetve a 2008-as adatoktól. A MIOSZ-nál úgy gondoltuk, hogy érdemes a száraz számok mögé is nézni, ezért megkerestük azokat a MIOSZ-os tagirodákat, akik a környéken tevékenykednek, hogy elmondják ők miként látják a helyzetet. A témával fogalalkozó első cikkünkben Vágner Adriennek (MAX Ingatlan – tevékenységi terület: Budaörs, Biatorbágy, Diósd, Törökbálint, Érd, Budakeszi, budai kerületek) és Magyarné Jarcsó Editnek (Lakáscentrum – tevékenységi terület: Budaörs, Törökbálint, Páty, Telki, Zsámbék, Budakeszi, Diósd és Érd) tettük fel kérdéseinket.
Valamivel több mint egy hónapja került bevezetésre az új lakástámogatási rendszer a CSOK, ami a szakértők szerint komolyan érzékelteti hatását a hazai lakáspiacon. Ez alól egyedül talán csak a fővárosi budai kerületek jelentenek kivételt, ahol a vételárra és fajlagos árra vonatkozó maximumok erősen korlátozzák a vásárlási lehetőségeket. Vannak azonban olyan egy gyerekes családok is, akik inkább lemondanak a mostani 500-600 ezer forintról, hogy majd később, a nagyobb lakásra történő cseréhez, akkor már több gyermekkel vehessék igénybe ezt a támogatási formát.
Digitálisan is elérhetővé válnak novembertől az ügyfélkapun keresztül a társasházak és szövetkezeti házak alaprajzai és ügyiratai, a fejlesztés az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) révén elnyert 1 milliárd 491 millió forintból valósul meg - jelentette be Fekete Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) főigazgatója.
Nem kevés alkalmazkodást igényel a társasházi együttélés. Még akkor is, ha van Szervezeti és Működési Szabályzat és házirend is. Sokan fittyet hánynak a szabályokra, mások meg úgy vannak vele, dögöljön meg a szomszéd tehene.