Hogyan adhatják ki házaspárok a közös ingatlanukat?

- Hogyan adhatják ki házaspárok a közös tulajdonukban lévő lakást
- Egy házaspár közös tulajdonban lévő lakását szeretné bérbe adni. A tulajdoni arány 50-50 százalék. A közüzemi számlák a tulajdonos nevén maradnak, amit a bérlő majd megtérít.
- Rendelkezhetnek-e úgy a tulajdonosok, hogy csak az egyikük lesz a bérbeadó?
- Ha az így kapott bevétel meghaladja az 1 millió forintot, érdemes-e külön-külön adózniuk a bérbeadás után, ha az így kevesebb lenne, mint 1 millió?
- Tételes költségelszámolás választása esetén milyen bevétel- és költségtételekkel kell számolni, hogyan történhet a jövedelem meghatározása?
- Mikor kell adóelőleget fizetni?

A házaspár közös tulajdonban lévő lakás kiadása esetén a felek rendelkezhetnek úgy, hogy csak az egyikük lesz a bérbeadó, de annak sincs akadálya, hogy a tulajdoni hányaduk arányában kössék meg a bérleti szerződést, annak érdekében, hogy a 14 százalékos eho-kötelezettséget elkerüljék.

Ha a bérlő megtéríti a közüzemi költségeket, ez az összeg a bérleti díjjal együtt számít bevételnek, amelyből tételes költségelszámolás esetén a számlával igazolt rezsidíjak és más kiadások, valamint a lakás értékcsökkenési leírása (évi 2 százalék) levonásával lehet a jövedelmet meghatározni..

Adóelőleg-fizetés:

–        Ha a bérlő kifizető, az adóelőleg alapját a bérbeadó(k) költségnyilatkozata alapján veszi figyelembe a kifizetéskor, azzal, hogy legfeljebb a megtérített rezsi mértékéig és a bérleti díj 50 százalékáig lehet nyilatkozni (figyelembe véve, hogy ha a nyilatkozat szerinti költséget a magánszemély nem tudja igazolni, bírságot kell fizetnie!).

–        Ha a bérlő nem kifizető, a bérbeadó magánszemélynek negyedévenként kell adóelőleget fizetnie a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Ebben az esetben az adott negyedévi bevételből a kiadásokat igazoló számlák szerinti tételek és az éves értékcsökkenés arányos része levonásával megállapított összeg az adóelőleg-alap.

Mindkét esetben érvényesíthető a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény.

Ha az adóelőleg megállapítására, megfizetésére a magánszemély köteles, nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.