Pogrogácsék lakást vesznek. A helyiségeket megmérték, de a számok valahogyan összekeveredtek. Segíts megtalálni, hogy melyik helyiséghez melyik szám és melyik méret tartozik! (6 pont)
Egy adott országrész munkaerőpiaci helyzete és lakásárai általában összefüggést mutatnak egymással. A jobb munkalehetőségek vonzzák a munkavállalókat, akik növelik a lakások iránti keresletet, aminek következtében az árak is emelkedni kezdenek. Magyarországon is hasonló folyamatok zajlanak, például a nyugati országrész felértékelődése, vagy Kelet-Magyarország lemaradása tipikusan ezt példázza. A kiemelkedően magas ingatlanárak azonban nem mindig járnak együtt a kedvező munkanélküliségi mutatókkal vagy egyszerűen csak késleltetve jelentkeznek.
Pénzt kérnek, hogy megmutassanak egy lakást, vagy átverik a vevőt. Pörög a piac, sok a szélhámos. Aki épít, fogadjon saját műszaki ellenőrt.
A kormány több könnyítést is bevezet a a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésénél.
Nyugat-Európában egy átlagos albérlő a jövedelmének mintegy 25 százalékát fordítja lakhatásra, míg Magyarországon ez akár 50 százalék is lehet - közölte az InfoRádió kérdésére az Otthontérkép vezető elemzője. Ditróy Gergely szerint hazánkban továbbra is megközelíti a 90 százalékot azoknak az aránya, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek.
A közös tulajdon a köztudatban is széles körben ismert fogalom, bár e fogalom tartalmával kapcsolatban már számos tévhit és félreértelmezés létezik. Sokak számára zavaros például a közös tulajdon osztatlan volta, és sok félreértés adódik az elővásárlási jogból, és a költségviselésből is. Nézzünk most meg néhányat ezek közül a tévhitek közül.
Rendszerint az épület annak a személynek a tulajdonában van, akié az a földterület, ahol az épület áll. Azonban lehetnek olyan esetek, amikor szükségessé válik, hogy az épület és a telek tulajdonilag egymástól elkülönüljön. Lehetséges-e, hogy a földterület és az épület más-más tulajdonban legyen? Van-e arra lehetőség, hogy a tulajdonos épülete és telke elkülönülten kerüljön be az ingatlan-nyilvántartásba?
Az ingatlan vásárlást jó esetben alapos egyeztetés és megtekintés előzi meg a vevő részéről. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy utóbb olyan hiba merül fel, ami a vásárláskor nem volt ismert. Gyakori tévhit, hogy az ingatlan vagy más dolog eladója nem lehet felelős az eladott dolog olyan hibájáért, ami a szerződéskötéskor nem volt ismert. Ez azonban sok esetben nem igaz. Milyen hibákért felel az eladó és milyen hibákért nem?
){kind=icon}
