Magyar
Pénzt kérnek, hogy megmutassanak egy lakást, vagy átverik a vevőt. Pörög a piac, sok a szélhámos. Aki épít, fogadjon saját műszaki ellenőrt.
Anita meglepetten nézte, ahogy a potenciális lakásvásárlóként bemutatkozó vendég, aki az erkélyre kifeszített molinóról olvasta le a mobilszámát és egyösszegű készpénzes fizetést ígért, mielőtt belépett a család nappalijába, előrántott egy ingatlanközvetítői szerződést.
Mint kiderült, az ügynök – miután korábban telefonon nem tudta meggyőzni Anitát, hogy bízza meg őt az értékesítéssel – ehhez a trükkhöz folyamodott, mert jókora jutalékot remélt a közkedvelt környéken fekvő, belső kétszintes lakás eladásából. Gergő viszont azzal szembesült, hogy több ingatlanközvetítő is pénzt kért azért, hogy megnézhesse az egyik népszerű egyetem közelében fekvő, eladásra kínált lakások némelyikét. Ezt azzal indokolták, hogy a környék olyannyira felkapott mostanában, hogy néhány nap alatt biztosan sikerül vevőt találniuk, ezért a „versenyeztetik” a leendő tulajdonosokat.
Boldog-boldogtalan megpróbálja meglovagolni az ingatlanpiac elmúlt időszakban tapasztalt felfutását. „Az eddigieknél is jobban felhígult a közvetítők piaca, óriási a jövés-menés az irodáknál, és sajnos egyre több magánember fordul hozzánk panaszaival” – mondta a Népszabadságnak Sándor Viktória, a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ) etikai bizottsága elnöke.
Létezik ugyan egy etikai kódex 2014 óta, ám ezt eddig csak a közvetítők 60-70 százalékát kitevő hálózatok és néhány társadalmi szervezet – köztük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), valamint a MIOSZ – írta alá.
Ezen és a jogszabályok által előírt követelményeken kívül (ilyen például az irodánként legalább egy szakirányú OKJ-s végzettséggel rendelkező munkatárs) semmilyen norma nem köti a szereplőket, hogy etikusan, az ügyfelek érdekét – és nem elsősorban a jutalékot – maximálisan szem előtt tartva dolgozzanak, így a lakásukat, házukat eladni vágyók könnyen kellemetlen helyzetben találhatják magukat.
Ellenőrizni kell a kiválasztott közvetítőt a területileg illetékes jegyzőknél a szakmai névjegyzékben, végigolvasni a szerződéseket az utolsó apró betűig, referenciákat kérni, és megnézni az adott cégre vonatkozó adatokat a nyilvánosan elérhető cégadatbázisban – sorolja a legegyszerűbb teendőket Sándor Viktória.
hirdetés
„Korántsem kockázatosabb betérni egy újonnan nyílt kis irodába, hiszen azt gyakran olyan szakember nyitja, aki évtizedek óta a szakmában dolgozik, és most a növekvő forgalmat látva a saját lábára állt” – véli a MIOSZ etikai bizottságának elnöke.
Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő Budapesti Békéltető Testület (BBT) elnöke lapunknak azt mondta, egyelőre nem érzékelik, hogy szaporodna az ingatlanos ügyek száma, de attól tart, ha a szakma nem vezet be szigorú önszabályozási és ellenőrzési módszereket, a 2000-es évek eleji ingatlanboomhoz hasonlóan drasztikusan emelkedik majd a fogyasztóvédelmi ügyek száma.
„Az építésre vonatkozó szabályok jelentősen egyszerűsödtek, ami azzal jár, hogy az építésügyi hatóság eddigi legalább látszólagos kontrollja is megszűnt. Egyes vállalkozók 1-2 hónap alatt is felhúznak családi házakat, ami viszont olyan is lesz. Rengeteg jó építőipari szakember távozott külföldre, ezért nincs könnyű helyzetben az – legyen magánszemély vagy vállalkozó –, aki építkezésbe fog” – mondta a szakember a Népszabadságnak. Szerinte annak, aki magánemberként ilyen projektbe vág bele, érdemes például saját műszaki ellenőrt szerződtetni, még akkor is, ha ez első pillantásra igencsak drága ötletnek tűnik.
„Egy családi ház vagy lakóparki ingatlan esetében sok hiba csak idővel – akár évekkel később – jelentkezik. Érdemes pontosan kikötni a szerződésben a garanciális feltételeket, de például a beépített anyagok előzetes bemutatási kötelezettségét is” – hívja fel a figyelmet. Hosszú távon azonban, teszi hozzá Baranovszky György, mindenképpen minél több jól képzett szakemberre van szükség az ágazatban, és arra, hogy a szakma kivesse magából azokat, akik trehány munkát végeznek.
