Magyar
Megfigyelte már, hogy a tavaszi napsugarak első megjelenésével nagyban megnövekszik az emberek házfelújítási kedve? Az utcákon megsokasodnak az építőanyaggal megrakott furgonok és a barkácsáruházak parkolói is jelentős nyomás alá kerülnek. Az időpontválasztás nem véletlen: a tavaszi-nyári időszak a legideálisabb a különböző építési és felújítási munkák elvégzésére. Ha néhány feladat az őszi, vagy téli hónapokra csúszott, akkor sem kell elkeseredni, a lényeg, hogy jól válasszuk meg, hogy mikor, milyen munkafolyamathoz látunk hozzá.
webkapu.hu
Betonozás
A betonozás a leginkább hőmérséklet-függő munkálatok egyiket. Ahhoz, hogy a beton megfelelően kössön meg, nem csak a hőmérsékletnek, de a páratartalomnak is ideálisnak kell lennie. Ha mindenképpen betonozásra adjuk a fejünket, akkor kizárólag fagymentes időszakban fogjunk hozzá, amikor biztosak vagyunk abban, hogy legalább 1 hétig nem süllyed 0°C alá a hőmérő higanyszála. A hiedelmekkel ellentétben a beton valódi kötési ideje legalább 2-3 hónap, ezért is fontos, hogy a lehető legtöbb kötési időt adjunk neki, még a fagy beállta előtt. Bármilyen, a betonban visszamaradt nedvesség fagyást és a beton töredezettségét fogja okozni, úgyhogy nagyobb volumenű, vastag réteget igénylő betonozás esetén érdemes ezt a tavaszi hónapokra halasztani.
Falazás
A falazással kicsit könnyebb lesz a helyzet a téli hónapok során, bár - ahogy a betonra - a habarcsra is nagy hatása van a külső hőmérsékletnek. A betonozáshoz hasonlóan a falazásnál is fontos, hogy olyan időszakban végezzük, amikor a hőmérséklet tartósan 1°C fok fölött marad legalább annyi ideig, amennyi a habarcs száradási ideje, plusz egy hét. A belső falazatok építésénél természetesen nem kell figyelembe venni a külső hőmérsékletet, maximum csak akkor, ha egy szerkezetkész házról beszélünk. Ilyen esetben szintén mérvadó lesz az időjárás, amire érdemes odafigyelni.
Hidegburkolás
A hidegburkolás megfogalmazása szinte adja, hogy télen kell végezni, a valóság sajnos mégis mást mutat. A járólapok és csempék szezonja is a meleg időszak. A szabályokat ugyan kezelhetjük rugalmasan, mégis fontos tudni, hogy a csomagoláson elhelyezett száradási idők mindig az optimális környezeti adottságokra vonatkoznak. A burkolatragasztók esetében ez 23°C és 50%-os relatív páratartalom, ami korántsem idézi a hideg időszakot. A hidegben sokkal hosszabb lesz a száradási idő és a megnövekedett páratartalom sem a mi malmunkra fogja hajtani a vizet. Ennek egyszerű oka, hogy minden anyagnak és közegnek (köztük a levegőnek is) van egy vízfelvevő képessége. Minél nagyobb a páratartalom, annál kevesebb vizet tud felvenni a levegő, ezáltal lassabb a száradási folyamat is. Vannak olyan szélsőséges esetek, amikor a páratartalom annyira magas, hogy a kiteregetett ruhák sem tudnak megszáradni. Gondoljunk csak bele, hogy a ragasztók esetében ez a lassú és elégtelen száradás milyen minőségromlással járhat. A flexibilis felirat se tévesszen meg minket: ez csak annyit jelent, hogy az adott ragasztó jól bírja a nyári-téli hőtágulást, ezáltal kültéren is bátran alkalmazható. Ez azonban nem jelenti egyenesen azt, hogy télen is érdemes burkolni vele.
Tetőfedés
Noha eddig szinte csak negatív információkkal szolgálhattunk a téli felújításokkal kapcsolatban, eljött az ideje a jó híreknek is. A tetőfedés alapvetően évszakfüggetlen, úgyhogy a téli hónapokban is elvégezhető. Amire rendkívüli figyelmet kell fordítani az a munkavédelem, hiszen télen minden síkos, csúszós és a fagy beálltával jeges. A tetőkfedésnél rengeteg megoldás jöhet szóba: lehet cserép, zsindely, lemeztető. Egyedül arra kell figyelnünk, hogy az érintett anyagnak milyen hőtágulási jellemzői vannak és a hideg időben kalkulált méretek a nyári időszakban is megfelelőek lesznek-e. A hőtágulás miatt számolnunk kell (kiváltképp a zsindelyek esetében) a púposodással is, ezért mindenképpen vegyül figyelembe a gyártók és a szakemberek javaslatait is, és ahogy az elején is említettük: fokozottan vegyük figyelembe a munkavédelmi előírásokat.
Gipszkarton válaszfalak felhúzása
A gipszkarton korunk egyik legcsodálatosabb és legsokoldalúbb építőanyaga. A használata gyakorlatilag hőmérsékletfüggetlen, az egyetlen tényező, ami képes befolyásolni a stabilitását az a pára, illetve nedvességtartalom. Magas páratartalom mellett a gipszkarton képes felszívni a levegőből a vizet, ezáltal vetemedésre, görbülésre hajlamos (pl. a falnak támasztva). A beépítésénél tehát mindenképpen vegyük ezt a tulajdonságát is figyelembe és jelentős páratartalommal bíró időszakokban mellőzzük a felhasználását. A hideg tehát nem akadály, legyen szó U profilos, fémszerkezetes, vagy faszerkezetes beépítésről, a gipszkarton válaszfalak felhúzása bármikor lehetséges, amikor csak a kedvünk tartja. A hideg pedig pont jól fog jönni arra, hogy ne feledkezzünk meg a gipszkarton hőszigeteléséről sem.
Mint láthatjuk a tél tehát nem minden esetben szab gátat az építési és felújítási munkálatoknak, de nagyban megnehezíti és körültekintésre inti a szakembereket és a lelkes amatőröket. Bármilyen munkába is fogunk, előtte mindenképpen tájékozódjunk a felhasznált anyagokkal kapcsolatos gyártói előírásokról és ha a feltételek közül bármelyiknek is, de nem tudunk eleget tenni, várjunk az adott felújítási/építési munkával. A beton, a csemperagasztó és más-más víz- vagy diszperziós bázisú anyagok csak az előírt hőmérsékleten és páratartalom mellett képesek elérni a kötés után a megfelelő stabilitást és anyagminőséget.
