Magyar
Naponta több mint 3 milliárd keresés történik a Google-ön és nem is sejtjük, hogy egy egyszerű keresőkifejezés bepötyögésével mennyi mindent árulunk el magunkról. A Google-nek már régóta létezik olyan szolgáltatása, melynek segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan alakultak időben az egyes keresések népszerűsége, így következtetéseket vonhatunk le a netezők gazdasági tevékenységével kapcsolatban is. Mi is éltünk a lehetőséggel és megvizsgáltuk, a Google mennyire tudja számszerűsíteni lakásvásárlási vágyainkat.
Ha valaki ingatlanvásárlásban gondolkodik, nagy eséllyel kezd el az interneten keresgélni és nagy eséllyel használja erre a Google keresőszolgáltatását. Mivel a Google Trends lehetővé teszi, hogy nyomon kövessük az egyes keresőkifejezések népszerűségét, könnyedén ellenőrizhetjük, hogy a potenciális vásárlók online érdeklődése mit mutat a piac alakulásáról. A keresési statisztikák vizsgálatára mára külön tudományág alakult és az azok felhasználásával készülő elemzéséket és előrejelzéseket több jelentős szervezet is figyelembe veszi döntéshozatala során.
Hogyan működik a Google Trends?
A keresési adatok egyszerűbb összehasonlítása érdekében a Google Trends normalizálja azokat. A normalizálás során a keresési adathalmazokat elosztják egy közös változóval - például a keresések teljes számával - annak érdekében, hogy kiegyenlítsék az adott változó adatokra gyakorolt hatását. A cikkünkben is látható grafikonok számai azt tükrözik, hogy a Google-ön végzett összes kereséshez viszonyítva milyen gyakran keresték az adott kifejezést. Nem abszolút keresési forgalmat jelölnek, mert az adatok a normalizálás után egy 0-100-ig terjedő skálán jelennek meg. A grafikon minden pontja el van osztva a legmagasabb ponttal vagy 100-zal. A 100-as értéket abban az időpontban láthatjuk, amikor relatíve a legtöbben kerestek az adott kifejezésre.
Ahhoz hogy a Google Trends adatait jól összehasonlíthassuk a rendelkezésre álló ingatlanpiaci statisztikákkal és megnézhessük, azok valóban tükrözik-e a piacon lezajló folyamatokat, megfelelően kell kiválasztani a vizsgált keresőkifejezést. Már tavalyi elemzésünk elkészítése során is úgy találtuk, hogy a lakáspiaci folyamatokat a legjobban az "eladó lakás" kifejezés népszerűségéhez lehet közelíteni.
A grafikonra ránézve két időpont tűnik ki, 2012 januárja és 2015 januárja. Jelenleg az utóbbinál találjuk a maximális értékét, de az előbbi sem marad el jelentősen. Egy gyenge szezonalitás is észrevehető az adatsorban, rendszerint decemberben érdeklődnek a legkevésbé, míg januárban a legnagyobb mértékben lakás iránt az internetezők. 2012 januárjában pedig a szezonalitáson felül egy rendkívüli esemény, a végtörlesztés is növelte a keresési kifejezés népszerűségét. Megfigyelhetjük azt is, hogy 2012-ben és 2013-ban általában csak feleannyian érdeklődtek eladó lakások iránt, mint a csúcsnak számító 2015. januári hónapban. Ezzel szemben 2014 folyamán, illetve az idei év eddigi hónapjaiban a keresési index átlagos értéke jóval magasabb volt a korábbi években látottnál, ami jól tükrözi a piaci folyamatokat: bő egy éve beszélhetünk látványos keresletnövekedésről.
Már az előzőek alapján is arra lehet következtetni, hogy az internethasználók online tevékenysége jól tükrözi a valós piaci folyamatokat, ha azonban a Google Trends adatait a rendelkezésre álló ingatlanpiaci statisztikai adatokkal együtt ábrázoljuk, ez még egyértelműbbé válik. A keresőóriás adatai és a Duna House havi tranzakciószám becslése jól láthatóan együtt mozognak. Itt is észrevehető, hogy a végtörlesztés miatt 2011/2012 fordulóján jelentősen megugrott az ingatlanvásárlás iránti érdeklődés, illetve az adásvételek száma is. Szintén jól látható, hogy 2014-ben (és 2015-ben) a régóta várt emelkedés jelei mind a keresőkifejezés népszerűségéből mind a tranzakciószámokból kiolvashatók.
Ugyan a logika azt sugallná, hogy a keresési kifejezés népszerűségében lezajló változások valamilyen módon előrejelzik a tranzakciószámok alakulást - mivel a lakásvásárlásokat rendszerint már hetekkel, sőt hónapokkal előbb online nézelődés előzi meg -, a gyakorlatban ilyen jellegű kapcsolat egyértelműen nem mutatható ki.
Ha az "eladó házak" kifejezés iránti érdeklődés időbeli változásait vizsgáljuk, hosszú távú trendeket kevésbé figyelhetünk meg, a szezonális ingadozás azonban annál inkább kitűnik. A decemberi mélypont - januári csúcs kombináció mellett egy másik szezonális csúcsidőszak is kivehető július-augusztus táján. Ennek olyan gyakorlatias okai lehetnek, minthogy nyáron mindenki több időt tölt a szabadban, így sokak szemében előtérbe kerülnek a családi házak előnyei. Emellett ráadásul a nyaraló iránt érdeklődők is sokszor ütik be az "eladó házak" kifejezést. 2015 májusa számít egyébként az abszolút csúcsnak.
Az albérletek iránti érdeklődés alakulás átleghűebben mutató "kiadó lakás" keresőkifejezés esetében is erős szezonalitást figyelhetünk meg. Nem túl meglepő módon az látszik, hogy a bérlakások piaca az egyetemisták hadának érkezése előtt, augusztusban pörög fel igazán. Megfigyelhetjük azonban azt is, hogy az évben van még egy lokális érdeklődési csúcs: január, ami a szokás szerint alacsony érdeklődésű decembert követi. Mivel február a tavaszi félév kezdete a legtöbb felsőoktatási intézményben, ez is arra utalhat, hogy a magyarországi bérlakáspiacot valóban leginkább az egyetemisták mozgatják.
Természetesen nem állítjuk, hogy a költözésben gondolkodók kizárólag a Google oldalára látogatnak el, illetve azt sem, hogy mindenki, aki rákeres egy kapcsolódó kifejezésre, tényleg részese lesz egy milliós tranzakciónak. Ennek ellenére azonban látható, hogy a fogyasztók online tevékenysége valamilyen arányban reprezentálja valós gazdasági tevékenységüket. Így, mivel az online tevékenység sokszor gyorsabban és egyszerűbben megfigyelhető makroszinten, mint a valós gazdasági tevékenység, érdemes lehet figyelni a Google Trends adatait és a hasonló statisztikákat annak érdekében, hogy felmérhessük egyes piacok várható alakulását.
