Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

2020-01-09 15:25:58

Amikor szerződéskötésre kerül  sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit  foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely  rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike  utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján  történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?


A szerződéses nyilatkozatok értelmezése

A szerződés nem más, mint a szerződő feleknek a másik félhez intézett egybehangzó nyilatkozatainak összessége. Ez azt jelenti, hogy a szerződés  megkötéséhez a felek konszenzusa szükséges.

Ha a szerződés tartalma, a szerződésbe foglalt nyilatkozatok utóbb mégis vitássá válnak, akkor a nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha tehát valamely szerződési feltétel értelmezése vitás, akkor nem kizárólagosan azt kell figyelembe venni, hogy az adott félnek mi volt a szándéka. Viszont nem is kizárólagosan arra kell tekintettel lenni, hogy a másik fél miként értette az adott feltételt. Azt kell megnézni, hogy miként kellett azt értenie a másik fél feltehető akaratára is tekintettel. A felek feltehető akaratának megállapításához segítséget nyújthat a szerződéskötést megelőző tárgyalások, levelezések tartalma is.

 

A szerződési feltételek értelmezésekor a szerződés körülményeit és a szerződés egészét is figyelembe kell venni, és a vitatott feltételt ezekkel összhangban kell értelmezni. A szerződés értelmezésekor tehát nem lehet eltekinteni a szerződés típusától, céljától, a felek által vállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások rendeltetésétől.


Általános szerződési feltételek értelmezése

 A nagyobb mennyiségben értékesített áruk és szolgáltatások esetén gyakori, hogy a szerződéskötés általános  szerződési feltétekkel történik. Ebben az esetben a szerződési feltételeket az egyik fél (pl. kereskedő vagy pénzintézet) egyoldalúan és előre meghatározza, ezért a vele szerződő félnek kevesebb beleszólása van a szerződési feltételekbe.

Előfordulhat, hogy az általános szerződési feltételek értelmezése is vitássá válik. Ilyen esetben a szerződés értelmezése során a már ismertetett általános szabályokat kell alkalmazni. Azonban, ha az általános szerződési feltételek tartalma e szabályok alkalmazásával sem állapítható meg egyértelműen, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Abban az esetben, ha fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó, és a vitás feltétel tartalma nem állapítható meg, akkor minden esetben a fogyasztónak kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szabálya ilyenkor akkor is érvényesül, ha nem általános szerződési feltételekről beszélünk.

 

A teljességi záradék

Az írásban kötött szerződések gyakran tartalmaznak ún. teljességi záradékot. A teljességi záradék olyan szerződési kikötés, amely szerint a szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza.

Ha a felek teljességi záradékot iktattak a szerződésükbe, akkor ennek következtében az írásbeli szerződésbe nem foglalt esetleges korábbi megállapodásaik nem érvényesülhetnek. Ennek akkor van jelentősége, ha a szerződés megkötését megelőző tárgyalásaik során például levélben, szóban megállapodnak bizonyos kérdésekben, azonban ezek végül nem kerültek a szerződésbe. E megállapodásokat nem lehet a szerződés részének tekinteni, ha a szerződés nem tartalmazza ezeket. Az ilyen megállapodások tartalma az esetlegesen vitás szerződési feltételek értelmezésénél viszont figyelembe vehető.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

JOGI ISMERETEK
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
adásvételi szerződés
Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.
ingatlan adásvétel
Mit jelent a tulajdonjog fenntartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan adásvétel során sokszor találkozhatunk két fogalommal: tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás. Mit jelentenek ezek és mire valók? Ebben a cikkben a tulajdonjog fenntartást járjuk körbe.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?