Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

2020-01-09 15:25:58

Amikor szerződéskötésre kerül  sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit  foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely  rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike  utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján  történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?


A szerződéses nyilatkozatok értelmezése

A szerződés nem más, mint a szerződő feleknek a másik félhez intézett egybehangzó nyilatkozatainak összessége. Ez azt jelenti, hogy a szerződés  megkötéséhez a felek konszenzusa szükséges.

Ha a szerződés tartalma, a szerződésbe foglalt nyilatkozatok utóbb mégis vitássá válnak, akkor a nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha tehát valamely szerződési feltétel értelmezése vitás, akkor nem kizárólagosan azt kell figyelembe venni, hogy az adott félnek mi volt a szándéka. Viszont nem is kizárólagosan arra kell tekintettel lenni, hogy a másik fél miként értette az adott feltételt. Azt kell megnézni, hogy miként kellett azt értenie a másik fél feltehető akaratára is tekintettel. A felek feltehető akaratának megállapításához segítséget nyújthat a szerződéskötést megelőző tárgyalások, levelezések tartalma is.

 

A szerződési feltételek értelmezésekor a szerződés körülményeit és a szerződés egészét is figyelembe kell venni, és a vitatott feltételt ezekkel összhangban kell értelmezni. A szerződés értelmezésekor tehát nem lehet eltekinteni a szerződés típusától, céljától, a felek által vállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások rendeltetésétől.


Általános szerződési feltételek értelmezése

 A nagyobb mennyiségben értékesített áruk és szolgáltatások esetén gyakori, hogy a szerződéskötés általános  szerződési feltétekkel történik. Ebben az esetben a szerződési feltételeket az egyik fél (pl. kereskedő vagy pénzintézet) egyoldalúan és előre meghatározza, ezért a vele szerződő félnek kevesebb beleszólása van a szerződési feltételekbe.

Előfordulhat, hogy az általános szerződési feltételek értelmezése is vitássá válik. Ilyen esetben a szerződés értelmezése során a már ismertetett általános szabályokat kell alkalmazni. Azonban, ha az általános szerződési feltételek tartalma e szabályok alkalmazásával sem állapítható meg egyértelműen, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Abban az esetben, ha fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó, és a vitás feltétel tartalma nem állapítható meg, akkor minden esetben a fogyasztónak kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szabálya ilyenkor akkor is érvényesül, ha nem általános szerződési feltételekről beszélünk.

 

A teljességi záradék

Az írásban kötött szerződések gyakran tartalmaznak ún. teljességi záradékot. A teljességi záradék olyan szerződési kikötés, amely szerint a szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza.

Ha a felek teljességi záradékot iktattak a szerződésükbe, akkor ennek következtében az írásbeli szerződésbe nem foglalt esetleges korábbi megállapodásaik nem érvényesülhetnek. Ennek akkor van jelentősége, ha a szerződés megkötését megelőző tárgyalásaik során például levélben, szóban megállapodnak bizonyos kérdésekben, azonban ezek végül nem kerültek a szerződésbe. E megállapodásokat nem lehet a szerződés részének tekinteni, ha a szerződés nem tartalmazza ezeket. Az ilyen megállapodások tartalma az esetlegesen vitás szerződési feltételek értelmezésénél viszont figyelembe vehető.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?