Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

2020-01-09 15:25:58

Amikor szerződéskötésre kerül  sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit  foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely  rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike  utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján  történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?


A szerződéses nyilatkozatok értelmezése

A szerződés nem más, mint a szerződő feleknek a másik félhez intézett egybehangzó nyilatkozatainak összessége. Ez azt jelenti, hogy a szerződés  megkötéséhez a felek konszenzusa szükséges.

Ha a szerződés tartalma, a szerződésbe foglalt nyilatkozatok utóbb mégis vitássá válnak, akkor a nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha tehát valamely szerződési feltétel értelmezése vitás, akkor nem kizárólagosan azt kell figyelembe venni, hogy az adott félnek mi volt a szándéka. Viszont nem is kizárólagosan arra kell tekintettel lenni, hogy a másik fél miként értette az adott feltételt. Azt kell megnézni, hogy miként kellett azt értenie a másik fél feltehető akaratára is tekintettel. A felek feltehető akaratának megállapításához segítséget nyújthat a szerződéskötést megelőző tárgyalások, levelezések tartalma is.

 

A szerződési feltételek értelmezésekor a szerződés körülményeit és a szerződés egészét is figyelembe kell venni, és a vitatott feltételt ezekkel összhangban kell értelmezni. A szerződés értelmezésekor tehát nem lehet eltekinteni a szerződés típusától, céljától, a felek által vállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások rendeltetésétől.


Általános szerződési feltételek értelmezése

 A nagyobb mennyiségben értékesített áruk és szolgáltatások esetén gyakori, hogy a szerződéskötés általános  szerződési feltétekkel történik. Ebben az esetben a szerződési feltételeket az egyik fél (pl. kereskedő vagy pénzintézet) egyoldalúan és előre meghatározza, ezért a vele szerződő félnek kevesebb beleszólása van a szerződési feltételekbe.

Előfordulhat, hogy az általános szerződési feltételek értelmezése is vitássá válik. Ilyen esetben a szerződés értelmezése során a már ismertetett általános szabályokat kell alkalmazni. Azonban, ha az általános szerződési feltételek tartalma e szabályok alkalmazásával sem állapítható meg egyértelműen, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Abban az esetben, ha fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó, és a vitás feltétel tartalma nem állapítható meg, akkor minden esetben a fogyasztónak kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szabálya ilyenkor akkor is érvényesül, ha nem általános szerződési feltételekről beszélünk.

 

A teljességi záradék

Az írásban kötött szerződések gyakran tartalmaznak ún. teljességi záradékot. A teljességi záradék olyan szerződési kikötés, amely szerint a szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza.

Ha a felek teljességi záradékot iktattak a szerződésükbe, akkor ennek következtében az írásbeli szerződésbe nem foglalt esetleges korábbi megállapodásaik nem érvényesülhetnek. Ennek akkor van jelentősége, ha a szerződés megkötését megelőző tárgyalásaik során például levélben, szóban megállapodnak bizonyos kérdésekben, azonban ezek végül nem kerültek a szerződésbe. E megállapodásokat nem lehet a szerződés részének tekinteni, ha a szerződés nem tartalmazza ezeket. Az ilyen megállapodások tartalma az esetlegesen vitás szerződési feltételek értelmezésénél viszont figyelembe vehető.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^