Magyar
Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös?
Az öröklés általános szabályai
Az öröklési szabályok nagyban meghatározhatják, hogy kinek a kezébe kerül majd az üzletrész és ezzel akár a cég feletti irányítás is.
Örökölni a törvény által megszabott módon, vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés, akkor az lesz az irányadó.
- Törvényes öröklés
A Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.
- Öröklés végintézkedés alapján
Az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ez lesz a végintézkedés alapján történő öröklés. Ezt végrendelet formájában is megteheti. A végrendeletekre elég sok részletszabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv. Ha a törvényben előírt szabályokat nem tartja be a végrendelkező, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ekkor az örökhagyó hagyatéka a törvény szerinti örökösökre száll.
Kötelesrész: van, akinek mindenképpen jár valami?
A jogalkotó azonban arra is gondolt, hogy a közvetlen, szoros családi köteléket ne lehessen teljesen figyelmen kívül hagyni. Ezért az öröklési jog egyik fontos eleme a kötelesrész. Ez biztosítja, hogy az örökhagyóval meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek akkor is részesülhessenek a hagyatékból, ha az örökhagyó szeretett volna elfeledkezni róluk.
Ki jogosult kötelesrészre?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét akkor, ha a törvény alapján az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ilyen esetekben ők kötelesrészre tarthatnak igényt. Fontos, hogy a törvényes örökösök közül a fentieken kívüli távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők, testvérek nem jogosultak kötelesrészre.
Mennyi a kötelesrész?
A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek járna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor ő kötelesrészként végül 1/6-ra jogosult.
Az összegszerűségnél lényeges szempont, hogy a kötelesrész alapját kell figyelembe venni.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.
A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok, üzletrész stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.
A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.
Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:
A témát a jövő héten folytatjuk. A következő cikkből kiderül, hogy hiába-e a végrendelet a kötelesrész miatt, hogyan kaphatja meg a jogosult a kötelesrészt és milyen speciális szabály vonatkozik az üzletrészek öröklésére.
Ha nem szeretne lemaradni, iratkozzon fel a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda Jogi Tájékoztató Hírlevelére itt: https://kocsisszabougyved.hu.
Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely
ügyvédek
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
