Jogi ismeretek: hírek

Üzletrész öröklése: ki kerülhet be a cégbe? – 1. rész

2019-06-21 08:56:00

Az üzleti életben  nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés,  idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha  a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a  tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös?


Az öröklés  általános szabályai

 Az öröklési szabályok nagyban meghatározhatják, hogy kinek a kezébe kerül majd az üzletrész és ezzel akár a cég feletti irányítás is.

Örökölni a törvény által megszabott módon, vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés, akkor az lesz az irányadó.

 

  - Törvényes öröklés

A Polgári Törvénykönyv tartalmazza az örökléssel kapcsolatos szabályokat. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.


  - Öröklés végintézkedés alapján

Az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ez lesz a végintézkedés alapján történő öröklés. Ezt végrendelet formájában is megteheti. A végrendeletekre elég sok részletszabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv. Ha a törvényben előírt szabályokat nem tartja be a végrendelkező, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ekkor az örökhagyó hagyatéka a törvény szerinti örökösökre száll.


Kötelesrész: van,  akinek mindenképpen jár valami?

A jogalkotó azonban arra is gondolt, hogy a közvetlen, szoros családi köteléket ne lehessen teljesen figyelmen kívül hagyni. Ezért az öröklési jog egyik fontos eleme a kötelesrész. Ez biztosítja, hogy az örökhagyóval meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek akkor is részesülhessenek a hagyatékból, ha az örökhagyó szeretett volna elfeledkezni róluk.


Ki jogosult kötelesrészre?

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét akkor, ha a törvény alapján az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ilyen esetekben ők kötelesrészre tarthatnak igényt. Fontos, hogy a törvényes örökösök közül a fentieken kívüli távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők, testvérek nem jogosultak kötelesrészre.

 

Mennyi a  kötelesrész?

A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek járna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor ő kötelesrészként végül 1/6-ra jogosult.

Az összegszerűségnél lényeges szempont, hogy a kötelesrész alapját kell figyelembe venni.

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.

A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok, üzletrész stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.

A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.

Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:

  • azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
  • az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott,
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
  • a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
  • az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.

A témát a jövő héten folytatjuk. A következő cikkből kiderül, hogy hiába-e a végrendelet a kötelesrész miatt, hogyan kaphatja meg a jogosult a kötelesrészt és milyen speciális szabály vonatkozik az üzletrészek öröklésére.


Ha nem szeretne lemaradni, iratkozzon fel a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda Jogi Tájékoztató Hírlevelére itt: https://kocsisszabougyved.hu.

Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely

ügyvédek

- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.