Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén

Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén

2024-01-23 15:01:23

Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?



Változások az önkényes lakásfoglalók esetén alkalmazható kiürítési kérelemben


Az Alkotmánybíróság 2023. nyarán hozott határozatával döntött a kérdésben. Az Alaptörvénybe ütközése miatt megsemmisítette a bírósági végrehajtásról szóló törvény azon rendelkezését, amely kimondta, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő bírósági végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az Alkotmánybíróság döntése kihatott az eljárás egészének menetére, így több ponton is módosult az eljárás.


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó kérelem tartalma lényegében változatlan, ám van egy kivétel. Amennyiben a lakásban tartózkodó személyeknek korábban volt jogcímük a lakásban tartózkodásra, azt a kérelmező köteles a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni. Ezen kívül a kérelmező köteles csatolni a jogcím megszűnését igazoló iratot is.


A szabályozás nem változott abban a tekintetben, hogy bérleti szerződés esetén akkor van lehetőség igénybe venni az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére szolgáló speciális nemperes eljárást, ha a bérlet határozott időre szólt, és a határozott idő letelt. Továbbra sem vehető igénybe ez az eljárás akkor, ha a bérleti szerződés például felmondással szűnt meg.



Fellebbezés az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti eljárásban


A bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséről szóló döntését továbbra is a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján hozza meg. Az elsőfokú bíróság a kiürítés elrendelése iránti kérelmet a döntése meghozatala előtt nem küldi meg a lakásban tartózkodó személynek.


A lakásban tartózkodó személynek korábban is volt lehetősége a kiürítést elrendelő végzés elleni fellebbezésre. A legfontosabb változás, hogy a törvénymódosítást követően a kiürítést elrendelő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályú lesz. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a lakásban tartózkodó személy fellebbez a határozattal szemben, akkor a másodfokú bíróság döntéséig a kiürítés nem hajtható végre.


A fellebbezésre a szokásos 15 napos határidő helyett a kézhezvételtől számított 3 munkanapon belül van lehetőség.


A fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratokkal együtt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz. Egyúttal a bíróság tájékoztatja a kérelmezőt és az eljáró végrehajtót a fellebbezésről. A felek a fellebbezésre vonatkozó észrevételeiket 3 munkanapon belül a másodfokú bíróságnál tehetik meg. A másodfokú bíróság a fellebbezést soron kívül bírálja el.


Látható, hogy a korábbi szabályozáshoz képest az önkényesen elfoglalt lakás kiürítéséhez a fellebbezés halasztó jellege miatt hosszabb idő lesz szükséges. Azonban a peres eljáráshoz képest a tulajdonos még így is gyorsabban veheti birtokba a lakást. A lakásban tartózkodó személy pedig a fellebbezés keretében kap lehetőséget arra, hogy védekezését a kiürítés előtt is előadhassa.



A végrehajtó eljárásának változása önkényes lakásfoglalók esetén


Tekintettel arra, hogy a fellebbezésnek a kiürítést elrendelő határozat végrehajtására halasztó hatálya van, a végrehajtó eljárásában is változások történtek.


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését elrendelő végzést továbbra sem a bíróság, hanem a végrehajtó közli a lakásban tartózkodó személlyel. A végrehajtó a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül a helyszínen adja át a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek. Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tájékoztatja őt a fellebbezés előterjesztésének lehetőségéről és módjáról. Arról is tájékoztatni kell a lakásban tartózkodót, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő 2 napon belül a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve el kell hagynia.


Ha a lakásban a végrehajtó helyszíni eljárásának időpontjában nem tartózkodik senki, a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet a lakás ajtajára függesztik ki. Ugyanígy jár el a végrehajtó, ha a lakásban csak kiskorú személy található.


Ha a lakásban az első alkalommal nem tartózkodott senki, akkor a végrehajtó 2 nap elteltével ismételten megkísérli a helyszínen a végzést és a fenti tájékoztatást megadni. Ugyanez az előírás akkor is, ha az első alkalommal csak kiskorú volt a lakásban.


Amennyiben a lakás kiürítéséről szóló végzés jogerőssé válik, erről a bíróság haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt, a végrehajtót és a lakásban tartózkodó személyeket. A kiürítésről szóló végzés jogerőre emelkedése után a végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében felhívja a lakásban tartózkodó nagykorú személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.


Ha az önkényes lakásfoglaló ezt követően nem hagyja el az ingatlant, akár a rendőrség közreműködésével is foganatosítható a lakás kiürítése. Amennyiben a lakásban kiskorú személy is tartózkodik, akkor a gyámhatóság is közreműködik a kiürítésben.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest



JOGI ISMERETEK
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?
lakás bérlés
Melyek a kaució legfontosabb tudnivalói?
A kaucióval gyakran találkozhatunk lakásbérleti vagy más bérleti szerződések esetén. A kaució, vagy más néven óvadék, nem csupán bérleti szerződéseknél, hanem más típusú szerződésekben is szolgálhat biztosítékul. Mit érdemes tudni a kaucióról?