Mit tehetünk, ha már előre látható a szerződésszegés bekövetkezése?

Mit tehetünk, ha már előre látható a szerződésszegés bekövetkezése?

2020-06-09 11:54:43

A szerződéseket a  szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell  teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak  szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik  vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az  előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia,  amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?


A szerződésszegés

A szerződésszegés sokféle formát ölthet. Lényegében ide tartozik minden olyan eset, amikor valamelyik szerződő fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem úgy teljesíti, ahogy azt a szerződés vagy a jogszabály előírja. A szerződésszegés leggyakrabban előforduló, nevesített esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a szerződés teljesítésének megtagadása. Azonban szerződésszegést követ el például az is, aki a szerződéses viszonyban őt terhelő együttműködési  és tájékoztatási kötelezettségét megsérti.

 

A szerződésszegésnek többféle következménye lehet, függően a szerződésszegés típusától és körülményeitől. Előfordulhat, hogy egy kisebb mértékű szerződésszegés észrevétlenül vagy következmények nélkül marad. Jelentősebb súlyú szerződésszegés esetén a félnek már komoly következményekkel kell számolnia. Például hibás teljesítés esetén az érintett fél szavatossági  jogait érvényesítheti: kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást követelhet, végső esetben el is állhat a szerződéstől. 

Az egyik fél szerződésszegése következtében előfordulhat, hogy a másik felet kár éri. Ebben az esetben a szerződésszegő  fél az okozott kárt is köteles megtéríteni.


Mit értünk előzetes szerződésszegés alatt?  

Előfordulhat, hogy a szerződő fél már előre látja, hogy akivel szerződést kötött, a kötelezettségeit nem fogja tudni a szerződés szerint teljesíteni. Például, ha a vállalkozó az elvállalt munkát olyan időben kezdi meg, hogy nyilvánvalóan nem fogja tudni a vállalt határidőben befejezni.

A Polgári Törvénykönyv az előzetes szerződésszegésnek két típusát ismeri.

  • Az egyik esetben már a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni.
  • A másik esetben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz.

Ilyen esetekben komoly gondban is lehet a szerződő fél, mert lehetséges, hogy az előre látható szerződésszegés miatt a jövőben akár őt magát is jelentős károk érhetik. Az is lehet, hogy már egyáltalán nem lesz szüksége a megkésett vagy hibás termékre, szolgáltatásra.

Bizonyos feltételekkel a törvény lehetővé teszi, hogy előzetes szerződésszegés esetén már a szerződésszegés tényleges bekövetkezte előtt gyakorolhassa az érintett fél a szerződésszegésből eredő jogait.


Az előzetes szerződésszegés következményei

  • Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szerződéses szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és emiatt a jogosultnak a teljesítés már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogait. Ha az előzetes szerződésszegés késedelem formájában jelentkezik, akkor a jogosult a szerződéstől elállhat, valamint követelheti a kárának megtérítését.

Fontos, hogy ezeket csak akkor teheti meg, ha a jogosultnak a várható késedelem miatt a teljesítés már nem áll érdekében. Például, ha az építési vállalkozó előre láthatóan a vállalt határidőt követő egy hónappal később tudja majd befejezni a vállalt lakóházat, az nem jelenti, hogy automatikusan az előzetes késedelem következményivel lehet élni, ha egyébként a ház felépítése továbbra is a megrendelő érdekében áll.

  • Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosultnak először fel kell hívnia a kötelezettet a hiba kijavítására vagy kicserélésre. Ha az erre szabott határidő eredménytelenül telik el, akkor a jogosult gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. Ekkor igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, illetve követelheti a hibás teljesítésből fakadó károk megtérítését.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet ingatlanvásárláskor?
Egy lakás, ház vásárlása mindig nagy lépés. A legtöbben hosszú évekig fizetik, hosszú kötöttséget jelent, hiszen nem cserélgetjük naponta. De nem csak a vevőnek lényeges, hogy milyen feltételekkel, milyen szerződéssel veszi meg az ingatlant. Nagy összegekről van szó, melyben sokszor egy élet munkája van benne. De egyáltalán kell ezt magyarázni, miért fontos, hogy az ingatlan adásvételnél figyelembe vegyék az érdekeit? Ki hozza és ki fizeti az ügyvédet? Kinek az érdekeit képviseli az eljáró ügyvéd?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
^