Magyar
A haszonkölcsön kifejezést a hétköznapi szóhasználatban ritkábban hallhatjuk. Ennek ellenére az ilyen ügyletek sokkal gyakrabban fordulnak elő a mindennapokban, mint azt gondolnánk. Ezért érdemes megismerkedni az alapvető szabályaival. Mit kell tudni a haszonkölcsön szerződésről?
A szerződés célja
A haszonkölcsön lényege, hogy a kölcsönadó valamely dolog időleges használatát a kölcsönbe vevőnek ingyenesen átengedi. Haszonkölcsönbe adni tehát valamely ingó dolgot vagy ingatlant lehet.
Haszonkölcsön szerződést nem csak írásban lehet kötni, hanem e szerződés szóban vagy akár ráutaló magatartással is létrejöhet. A hétköznapokban ezt sokszor egyszerűen csak „kölcsön”-nek szoktuk nevezni, például ha valaki kölcsönadja a gépkocsiját egy ismerősének. Jogi szempontból ez azért nem kölcsönszerződés, mert a kölcsön csak pénzösszegre vonatkozhat és nem más tárgyakra.
Haszonkölcsönbe bármely olyan dolog adható, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas, azaz a használat következtében nem semmisül meg, vagy nem csökken aránytalanul az értéke. Ez azért fontos, mert a szerződés lejártakor a dolgot vissza kell adni a kölcsönadónak. Ingatlant is lehet haszonkölcsönbe adni, azonban ingatlan esetén leggyakrabban szívességi használatról szoktunk beszélni, amikor valaki ingyenesen megengedi másnak (pl. családtagnak, ismerősnek), hogy az ingatlanát használja. Az ingatlan szívességi használata lényegileg a haszonkölcsönnel azonos, a haszonkölcsön szabályait kell rá alkalmazni.
A haszonkölcsönbe adott dolgot a kölcsönvevő rendeltetésszerűen használhatja, és a használat során be kell tartania a szerződésbe foglalt esetleges további rendelkezéseket. Ha a kölcsönzött dolog hasznot hoz, a haszon a kölcsönadót illeti meg. A dolgot főszabály szerint csak a kölcsönvevő használhatja. A használatot csak a kölcsönadó hozzájárulásával engedheti át harmadik személynek. Ha a dolgot hozzájárulás nélkül másnak átengedi, a kölcsönvevő a dolgot ért azon károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
Haszonkölcsön, kölcsönszerződés, bérlet
A haszonkölcsön szerződés egyrészt a kölcsönszerződéssel, másrészt a bérleti szerződéssel rokon, azonban vannak lényeges különbségek.
Kölcsönszerződésben csak pénzösszeg kölcsönadásáról lehet szó, míg haszonkölcsön esetén valamely ingó vagy ingatlan átadására kerül sor.
A haszonkölcsön mindig ingyenes, azaz a kölcsönvevő nem fizet ellenértéket a használatért, hanem csak a dolog fenntartásának költségei terhelik. A kölcsönszerződés esetén a kölcsönadó rendszerint kamatot fizet az átadott összeg után.
A bérleti szerződéssel szemben a legfontosabb különbség szintén az ingyenességben van. A bérbeadás mindig bérleti díj ellenében történik, szemben az ellenszolgáltatás nélküli haszonkölcsönbe adással.
A szerződés megszűnése
A szerződés szólhat határozatlan időre vagy határozott időre, például valamely előre meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.
A kölcsönbevevő úgy szüntetheti meg legegyszerűbben a szerződést, ha a kölcsönkapott dolgot visszaadja. A visszaadással a szerződés megszűnik. A kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.
A kölcsönadó felmondással szüntetheti meg a haszonkölcsönt. Ha a szerződés határozatlan időre szól, akkor 15 napra és indokolás nélkül bármikor felmondható. Egyéb esetben a kölcsönadó akkor mondhat fel, ha:
a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált,
a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy nem fogja épségben visszaadni,
a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott,
a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.
Automatikusan megszűnik a haszonkölcsön szerződés, ha a kölcsönvevő meghal. A kölcsönvevő örökösére tehát nem száll át a szerződés. A kölcsönadó halála viszont nem szünteti meg a szerződést. Ilyenkor a kölcsönadó örökösének van joga felmondással élni. Az örökös akkor is élhet felmondással, ha arra egyébként a kölcsönadónak nem lenne joga.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
){kind=icon}