Jogi ismeretek: hírek

Mit jelent, ha valakit jogszavatosság terhel?

2017-07-04 15:28:04

A szavatosság fogalma viszonylag széles körben ismert. Sokan tudják, hogy ha valaki hibás árut vásárol, akkor az eladó szavatossággal tartozik. Szavatosságról azonban nem csak egy dolog fizikai minőségével, megfelelőségével kapcsolatban beszélhetünk. Létezik az úgynevezett jogszavatosság is, amely a tulajdonnak vagy más jogoknak az akadálymentes megszerzését biztosítja. Mit jelent a jogszavatosság, és milyen kötelezettségekkel jár?



A jogszavatosság

Jogszavatosságról abban az esetben beszélhetünk, ha tulajdonjog vagy más jogosultság vagy követelés átruházására kerül sor, ellenérték fejében. A hétköznapokban leggyakrabban a tulajdonjog adásvétele kapcsán találkozhatunk a jogszavatossággal. Azonban ennek mintájára más jogok átruházása esetén is fennáll a jogszavatosság (ha ellenérték fejében történik), gondoljunk például a szerzői joghoz tartozó jogok átruházásra, bérleti jog átruházására.

Aki jogszavatossággal tartozik, azért szavatol, hogy harmadik személynek nincsen olyan joga, ami az átruházandó jog vagy követelés megszerzését akadályozza vagy korlátozza.

Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt

Előfordulhat, hogy az átruházni kíván jogot egyáltalán nem lehet megszerezni harmadik személy fennálló jogosultsága következtében. Ilyen eset például, ha az átruházni kívánt ingatlannak nem az eladó, hanem harmadik személy a tulajdonosa, vagy elidegenítési- és terhelési tilalom akadályozza az eladást.

Ebben az esetben a jogosult köteles a kötelezettet megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy az akadályt hárítsa el vagy adjon megfelelő biztosítékot. Abban a tekintetben, hogy mi a megfelelő határidő, mindig az adott eset körülményeit kell nézni. Figyelembe kell venni az akadály mibenlétét, és annak elhárításához rendszerint szükséges időt. Ha a felhívás eredményes, és a határidőn belül az akadályt a kötelezett elhárítja, akkor a jogosult meg tudja szerezni a jogot.

A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. Az elállás természetesen azzal jár, hogy a szerződéskötést megelőző helyzetet kell helyreállítani, azaz a vevő visszakapja az esetlegesen már kifizetett ellenértéket.

Ha a kötelezett rosszhiszemű volt, akkor teljes kártérítéssel tartozik. Rosszhiszeműségről akkor beszélhetünk, ha a kötelezett tudott az akadályról vagy erről tudnia kellett volna. Ha jóhiszemű volt, akkor a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni.

Jogszavatosság a jogszerzés korlátozottsága miatt

Az előzőtől eltérő eset, ha a jogosult a megszerezni kívánt jogot, követelést nem tudja korlátlanul megszerezni, harmadik személy jogosultsága miatt. Például az ingatlant időközben zálogjoggal megterhelték, vagy harmadik személy végrehajtási joga került rá.

Ilyen esetben a jogosult megfelelő határidő tűzésével tehermentesítést követelhet. Abban az esetben, ha e felszólítás eredménytelen, akkor a jogosult a tehermentesítést a kötelezett költségére elvégezheti. Például a vevő a még ki nem fizetett vételár-részt felhasználhatja az ingatlant terhelő tartozás kifizetésére. Természetesen az e célra felhasznált vételárat az eladó már nem követelheti.

Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, akkor a jogosult két lehetőség közül választhat. Elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. A másik lehetőség, hogy a teher átvállalása fejében az ellenérték megfelelő csökkentését követelheti. Utóbbi esetben a teher megmarad, és a vevőt terheli a jövőben, de az ellenértéket ezzel arányosan csökkentik.  Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését.

Nem illeti meg jogszavatosság a jogosultat, ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet. Kivételt képez, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt. Például, ha az ingatlan eladója a szerződésben a tehermentes tulajdonjogért szavatosságot vállalt, akkor a vevőt megilleti a jogszavatosság akkor is, ha a tulajdoni lapon a jelzálogjogot látnia kellett.          

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621



JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.