Mit jelent, ha valaki érdemtelen az öröklésre?

Mit jelent, ha valaki érdemtelen az öröklésre?

2019-05-31 09:38:02

Több oka is lehet  annak, hogy valaki nem örökölhet. Például, ha az örökhagyó előtt meghal vagy lemondott az öröklésről. Kiesik az öröklésből az a személy is, aki az öröklésre érdemtelenné vált. Mit jelent az érdemtelenség és melyek a következményei? 


Az érdemtelenség  esetei

Érdemtelen az öröklésre, aki az örökhagyó életére tört. Érdemtelenséghez vezet minden olyan szándékos magatartás, amely alkalmas arra, hogy az örökhagyó életét kioltsa.

Csak szándékos magatartás jöhet szóba e körben, a gondatlanság nem vezet érdemtelenséghez. Az viszont közömbös, hogy az örökhagyó életét vesztette-e. Tehát az örökhagyó megölésére tett sikertelen kísérlet következménye is az érdemtelenség. Nem csak a cselekményt ténylegesen elkövető személy tekintendő érdemtelennek, hanem az is, aki őt erre felbujtotta, vagy bűnsegédként vett részt a cselekményben.

Érdemtelen, aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Az előző esettől ez annyiban különbözik, hogy a támadás nem az örökhagyó személye, hanem az örökös vagy a hagyatékban más címen részesülő személy ellen irányul. A támadásnak célzatosnak kell lennie, tehát a cselekményt az érintett azért követi el, hogy a hagyatékban részesülhessen.

Érdemtelen az öröklésre az is, aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította, vagy ezek valamelyikét megkísérelte.

Ezt az esetet nem egy személy, hanem lényegében a végakarat elleni támadásnak tekinthetjük. Ebben a körben sokféle magatartás szóba jöhet, például a végrendelet megsemmisítése, vagy az örökhagyó végrendelet készítésében való meggátolása.

Lényeges, hogy a bírósági gyakorlat szerint csak az örökhagyó életében tanúsított magatartás vezethet érdemtelenséghez. Például a végrendelet örökhagyó halála utáni megsemmisítése nem valósít meg érdemtelenséget.


Az érdemtelenség  következményei

Az érdemtelenség következménye, hogy az érdemtelen személy kiesik az öröklésből. Az öröklésből való kiesés azt jelenti, hogy úgy kell tekinteni, mintha az öröklés tekintetében e személy nem létezne, azaz nem örökölhet. A kiesés nem terjed ki e személy leszármazóira, ha ők nem érdemtelenek.

Az érdemtelenség miatt kiesett személy nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére sem. Például, ha az érdemtelenség miatt kieső szülő helyett annak kiskorú gyermeke örököl, e szülő nem jogosult gyermeke nevében az örökölt vagyon kezelésére sem.


Hivatkozás az  érdemtelenségre

Az érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne.

Például a végrendeleti örökös érdemtelenségére hivatkozhat, aki az ő kiesése esetén törvényes örökösként örökölné a végrendeletben foglalt hagyatékot.

Érdemtelenségre hivatkozhat az is, aki ennek folytán a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Például a végrendeletben hagyományosként megjelölt személy érdemtelenségére hivatkozhat az az örökös, akit a végrendeletben a hagyomány teljesítésére kötelezett az örökhagyó. Hagyománynak nevezzük, ha az örökhagyó a végrendeletben az örökösét például arra kötelezi, hogy meghatározott személynek (a hagyományosnak) vagyoni szolgáltatást teljesítsen.

Nincs kizárva, hogy az örökhagyó vagy más sértett személy megbocsátja azt a cselekedetet, ami az öröklésre való érdemtelenséget valósít meg. Ezért nem vehető figyelembe az érdemtelenség, ha az arra vezető magatartást - bárki ellen irányult - az örökhagyó vagy az, aki ellen irányult, megbocsátotta.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?