Jogi ismeretek: hírek

Mit jelent a jóerkölcsbe ütköző szerződés?

2019-04-26 11:09:29

A gyakorlatban  időről-időre előfordul, hogy valaki egy szerződés jóerkölcsbe ütközésére  hivatkozik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis, ezért fontos,  hogy mely szerződések eshetnek ebbe a kategóriába. Nézzük meg, milyen  feltételek esetén beszélhetünk jóerkölcsbe ütköző szerződésről.


A jóerkölcsbe  ütközés

Jóerkölcsbe ütköző szerződés esetén a „jóerkölcs” alatt az általános társadalmi értékítéletet, a társadalom által általánosan elfogadott erkölcsi normákat, szokásokat kell érteni. Ebből a szempontból a szerződéskötés időpontja irányadó, azaz azokat az erkölcsi normákat kell vizsgálni, amelyek a szerződéskötéskor uralkodtak. Fontos, hogy nem egy adott társadalmi csoport vagy egyén által elfogadott erkölcsi értékrend alapján kell vizsgálni a szerződést, hanem az általánosan uralkodó erkölcsi normák alapján.

Nem a jóerkölcsbe ütköző szerződés esete, ha például az adott szerződés jogszabályba ütközik, tévedéssel, megtévesztéssel jött létre, vagy feltűnő értékaránytalanságot tartalmaz. Ez nem azt jelenti, hogy az ilyen szerződések nem ütköznek az erkölcsi normákba, hiszen a jogszabály többek között ezért is mondja ki e szerződések érvénytelenségét. Azonban a jóerkölcsbe ütközés egy olyan kisegítő jellegű érvénytelenségi ok, amely akkor érvényesülhet, ha a szerződés az általánosan elfogadott erkölcsi normákba ütközik, de más jogszabályhely nem mondja ki az érvénytelenségét.


A jóerkölcsbe  ütközés esetei

Jóerkölcsbe ütköző szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződést jogszabály nem tiltja ugyan, de a szerződéssel elérni kívánt cél, a szerződés tárgya, vagy a szerződésből származó kötelezettségek, ellenszolgáltatások nyilvánvalóan sértik az általánosan elfogadott erkölcsi normákat.

A jóerkölcsbe ütközés megítélésekor tehát többféle objektív és szubjektív körülményt kell gondosan mérlegelni. Az erkölcsi normák nyilvánvaló megsértése vezethet csak a szerződés semmisségéhez. Ez azt jelenti, hogy egyértelműen és súlyosan kell sértenie a szerződésnek a társadalmi normákat.

A bírósági gyakorlatban számos példája van a jóerkölcsbe ütköző szerződéseknek. Például nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik az olyan házassági vagyonjogi szerződés, amely az egyik házastárs csaknem teljes különvagyonát és a közös vagyon egészét valós ellentételezés nélkül a másik házastársnak juttatja. Szintén jóerkölcsbe ütközik az olyan tartási szerződés, amelyet gyógyíthatatlan betegségben szenvedő személy halálának közeli bekövetkezése időpontjában kötnek meg abból a célból, hogy a leendő örökösöket az örökségtől megfosszák.


A jogkövetkezmények

A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés semmis. A semmis szerződés elsődleges következménye, hogy arra jogot alapítani nem lehet. Ez azt jelenti, hogy az ilyen szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését nem lehet követelni. A semmis szerződés további jogkövetkezményeit a bíróság alkalmazza valamelyik érintett fél kérelmére.

A bíróság a jóerkölcsbe ütköző szerződést érvényessé nyilváníthatja, amennyiben az érdeksérelmet a szerződés módosításával ki tudja küszöbölni. Az adott szerződéstől függ, hogy ezt a bíróság meg tudja-e tenni. Pl. egy eleve erkölcsi normákat sértő céllal létrejött szerződésnél erre kevés esély kínálkozik. Természetesen a felek is megtehetik, hogy szerződésüket közös megegyezéssel módosítják és kiküszöbölik az érvénytelenség okát, amennyiben ez lehetséges.

Amennyiben a szerződés érvényessé nem tehető, akkor a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Ebben az esetben olyan helyzetbe kell hozni a feleket, mintha a szerződéskötés meg sem történt volna. Ennek keretében kerülhet sor a már teljesített szolgáltatások visszatérítésére.

Ha a szerződést sem érvényessé tenni nem lehet, sem az eredeti állapot nem állítható helyre (pl. mert a szolgáltatást már nem lehet visszaadni), akkor a bíróságnak arról kell gondoskodnia, hogy a semmis szerződésből egyik felet se érje alaptalan gazdagodás. A bíróság ebben az esetben elszámol az esetlegesen ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatásokkal, és pénzben rendeli el a visszatérítést.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.