Magyar
A bizományi szerződés a közvetítőn keresztül lezajló szerződéskötés egyik fajtája, amelyet a Polgári Törvénykönyv külön is szabályoz. A bizomány a megbízási szerződés egy altípusa, amelyet főleg adásvételek lebonyolításának elősegítésére használnak. Szabályait akkor is érdemes ismernünk, ha értékpapírokkal szeretnénk kereskedni. Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?
Mire használjuk a bizományi szerződést?
A bizományos a bizományi szerződés keretében lényegében közvetítő tevékenységet végez megbízója és egy harmadik személy között. Elsősorban adásvételi szerződések megkötése a bizományos feladata, azonban előfordul az is, hogy másfajta szerződést kell tető alá hoznia.
A bizományi szerződés esetén a bizományos a megkötendő szerződést a saját nevében, de megbízója javára köti meg. Ez az egyik jelentős különbség az egyszerű megbízáshoz képest. Megbízás esetén, ha a megbízottat szerződéskötésre is feljogosították, akkor a szerződést a megbízója nevében köti a harmadik személlyel. Ezzel ellentétben a bizomány esetén a megkötendő szerződés (pl. adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára.
Tevékenységét a bizományos természetesen nem ingyen végzi, fáradozásaiért bizományi díjban részesül. Főszabály szerint a bizományos akkor számíthat bizományi díjra, ha sikerül megkötnie az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben foglalt feltételek (pl. vételár) szerint. A díj akkor is jár a bizományosnak, ha olyan okból kifolyólag nem jár sikerrel, amely a megbízójához köthető.
Vételi és eladási bizomány
A bizományi szerződést leggyakrabban adásvételi szerződés megkötésére használják. Beszélhetünk vételi és eladási bizományról.
Fontos megjegyezni, hogy bizományi szerződést csak ingó dolog adásvételére lehet kötni, ingatlan adásvételére nem. Bizomány címén az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjogszerzést bejegyezni nem lehet.
Szerződéskötés eltérő feltételekkel
Előfordulhat, hogy nem válnak be a megbízó számításai, és a remélt, bizományosi szerződésben meghatározottnál csak alacsonyabb áron sikerül vevőt találnia a bizományosnak. Ebben az esetben a bizományos rosszul jár, hiszen a remélt és a valós ár közötti különbséget meg kell fizetnie a megbízója részére.
Ez alól a szigorú szabály alól abban az esetben mentesülhet a bizományos, ha három feltétel teljesül. A bizományosnak bizonyítania kell, hogy
Ha a bizományos a bizományi szerződésben rögzített feltételektől (pl. az ártól) lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítés alapján jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani. Kivételt képez, ha a bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
Előfordulhat, hogy a bizományos nem csak sikerrel teljesítette feladatát, de még a meghatározott árnál is kedvezőbben köti meg a szerződést. Az így nyert összeget azonban nem tarthatja meg, azt a megbízónak kell adnia.
Beléphet-e a bizományos a harmadik személy helyére?
A bizományost belépési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ő maga is megkötheti az adásvételt a megbízójával a harmadik személy helyébe lépve. E jog csak akkor illeti meg a bizományost, ha a szóban forgó dolog értékét egyértelműen, nyilvános adatok alapján meg tudják állapítani.
A bizományosnak azonban ekkor sem a saját magára, hanem a megbízóra nézve legkedvezőbb feltételek mellett kell megkötnie a szerződést. Ha belépési jogával élt, a bizományosnak értesítenie kell a megbízót arról, hogy maga kötött szerződést. A bizományosnak a bizományosi díj akkor is jár, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
){kind=icon}