Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?

Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?

2019-05-28 11:26:27

A bizományi  szerződés a közvetítőn keresztül lezajló szerződéskötés egyik fajtája, amelyet a Polgári Törvénykönyv külön is szabályoz. A bizomány a megbízási szerződés egy  altípusa, amelyet főleg adásvételek lebonyolításának elősegítésére használnak.  Szabályait akkor is érdemes ismernünk, ha értékpapírokkal szeretnénk  kereskedni. Mit érdemes tudni a bizományi szerződésről?


Mire használjuk a  bizományi szerződést?

A bizományos a bizományi szerződés keretében lényegében közvetítő tevékenységet végez megbízója és egy harmadik személy között. Elsősorban adásvételi szerződések megkötése a bizományos feladata, azonban előfordul az is, hogy másfajta szerződést kell tető alá hoznia.

A bizományi szerződés esetén a bizományos a megkötendő szerződést a saját nevében, de megbízója javára köti meg. Ez az egyik jelentős különbség az egyszerű megbízáshoz képest. Megbízás esetén, ha a megbízottat szerződéskötésre is feljogosították, akkor a szerződést a megbízója nevében köti a harmadik személlyel. Ezzel ellentétben a bizomány esetén a megkötendő szerződés (pl. adásvétel) a bizományos és a harmadik személy között jön létre, de a megbízó javára.

Tevékenységét a bizományos természetesen nem ingyen végzi, fáradozásaiért bizományi díjban részesül. Főszabály szerint a bizományos akkor számíthat bizományi díjra, ha sikerül megkötnie az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben foglalt feltételek (pl. vételár) szerint. A díj akkor is jár a bizományosnak, ha olyan okból kifolyólag nem jár sikerrel, amely a megbízójához köthető.

 

Vételi és eladási  bizomány

A bizományi szerződést leggyakrabban adásvételi szerződés megkötésére használják. Beszélhetünk vételi és eladási bizományról.

  • Vételi bizomány esetén az adásvétel megtörténtével a bizományos szerez tulajdont a dolgon. Ahhoz, hogy a megbízó végül ténylegesen tulajdonosa legyen a dolognak az szükséges, hogy a bizományos később az elszámolás során átruházza a megbízóra a megvásárolt dolgot.
  • Ha eladási bizományról beszélünk, akkor a bizományosnak joga van eladni a dolgot úgy is, hogy az nem képezte az ő tulajdonát. Ebben az esetben a bizományosnak kötelessége a bevételt eljuttatni a megbízójához.

Fontos megjegyezni, hogy bizományi szerződést csak ingó dolog adásvételére lehet kötni, ingatlan adásvételére nem. Bizomány címén az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonjogszerzést bejegyezni nem lehet.


Szerződéskötés  eltérő feltételekkel

Előfordulhat, hogy nem válnak be a megbízó számításai, és a remélt, bizományosi szerződésben meghatározottnál csak alacsonyabb áron sikerül vevőt találnia a bizományosnak. Ebben az esetben a bizományos rosszul jár, hiszen a remélt és a valós ár közötti különbséget meg kell fizetnie a megbízója részére.

Ez alól a szigorú szabály alól abban az esetben mentesülhet a bizományos, ha három feltétel teljesül. A bizományosnak bizonyítania kell, hogy

  • az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett (pl. az ár irreálisan magas volt), és
  • az eladással a megbízót kártól óvta meg, és
  • nem tudta a megbízót idejében értesíteni.

Ha a bizományos a bizományi szerződésben rögzített feltételektől (pl. az ártól) lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítés alapján jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani. Kivételt képez, ha a bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.

Előfordulhat, hogy a bizományos nem csak sikerrel teljesítette feladatát, de még a meghatározott árnál is kedvezőbben köti meg a szerződést. Az így nyert összeget azonban nem tarthatja meg, azt a megbízónak kell adnia.


Beléphet-e a bizományos a harmadik személy  helyére?

A bizományost belépési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ő maga is megkötheti az adásvételt a megbízójával a harmadik személy helyébe lépve. E jog csak akkor illeti meg a bizományost, ha a szóban forgó dolog értékét egyértelműen, nyilvános adatok alapján meg tudják állapítani.

A bizományosnak azonban ekkor sem a saját magára, hanem a megbízóra nézve legkedvezőbb feltételek mellett kell megkötnie a szerződést. Ha belépési jogával élt, a bizományosnak értesítenie kell a megbízót arról, hogy maga kötött szerződést. A bizományosnak a bizományosi díj akkor is jár, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?