Mire jó a fedezeti szerződés?

Mire jó a fedezeti szerződés?

2021-02-22 14:16:49

Ha a szerződést valamelyik fél megszegi, akkor ennek  különböző következménye lehet. A következmény függ a szerződés jellegétől, a  szerződésszegés körülményeitől, illetve a másik fél döntésétől. Gyakran  előfordul, hogy a szerződésszegés miatt a szerződés nem teljesült célját a másik  fél egy újabb szerződés megkötése útján valósítja meg. Ilyen esetben  beszélhetünk fedezeti szerződésről. Mire jó a fedezeti szerződés?


A szerződésszegés következményei

 

Ha egy szerződéses  viszonyban az egyik fél szerződésszegést követ el, akkor a másik szerződő fél dönthet arról, hogy milyen következményeket kíván alkalmazni a szerződésszegés miatt.

A teljesítés követelése

A szerződést megszegő féltől például késedelem esetén továbbra is követelhető a szerződéses kötelezettségének teljesítése. Szükség esetén a szerződés teljesítése ilyen módon akár bírósági úton is kikényszeríthető.

Elállás  vagy felmondás

A szerződésszegés másik fontos következménye a szerződéstől való elállás, illetve a szerződés felmondásának joga. Egyes szerződések esetén e jogok gyakorolhatósága eltérő lehet. Az általános szabályok szerint a szerződéstől akkor lehet elállni, ha a szerződésszegés miatt a másik fél szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt és a szerződéskötés előtt fennált helyzet visszaállítható. Ha a szerződéskötést megelőző helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor a szerződés felmondásának lehet helye. Kisebb súlyú, a szerződésben foglalt szolgáltatás lényegét nem érintő szerződésszegés esetén rendszerint nincs helye elállásnak vagy felmondásnak.

 

Mi a fedezeti szerződés?

 

A szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának egyaránt az a következménye, hogy a szerződés megszűnik. A szerződés megszűnése miatt a feleket már nem terhelik a szerződésből eredő kötelezettségek. Viszont ennek gyakran az a következménye, hogy a szerződéssel elérni kívánt cél nem valósul meg. Ebben a helyzetben a szerződéstől elálló vagy a szerződést felmondó fél köthet egy másik szerződést a céljának megvalósítására. Ilyenkor beszélhetünk fedezeti szerződésről.

 

Fedezeti szerződésnek nevezi a Polgári Törvénykönyv azt a szerződést, amelyet a szerződéstől elálló vagy a szerződést felmondó fél köt annak érdekében, hogy a megszűnt szerződéssel elérni kívánt célt megvalósítsa. Például, ha a vevő az eladó szerződésszegése miatt elállt egy eszköz megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződéstől, majd ezt követően máshonnan szerzi be az eszközt. Ekkor ez utóbbi szerződés a fedezeti szerződés.

 

Miért  lehet jó a fedezeti szerződés?


Ha fedezeti szerződés megkötésére került sor, akkor a fedezeti szerződést megkötő fél a kártérítés szabályai szerint a szerződésszegő féltől követelheti:

a megszegett szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség megtérítését, valamint

a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

Ha például a fedezeti szerződéssel az eszközt magasabb vételáron tudta megvásárolni, akkor a vételár különbözetet és a szerződés megkötéséből eredő további költségei megtérítését követelheti.

 

Milyen  típusú fedezeti szerződések vannak?

 

A fedezeti szerződést Polgári  Törvénykönyvünk a Bécsi Vételi Egyezmény alapján vette át, amely az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozik. Így a fedezeti szerződés nyilvánvaló alkalmazási területe az adásvétel.

Adásvételi szerződés esetén két fajta fedezeti szerződéstől lehet szó, attól függően, hogy melyik fél köti a fedezeti szerződést.

Fedezeti vételnek hívjuk azt az esetet, amikor az eladó szerződésszegése miatt a vevő magasabb áron mástól szerzi be a megvásárolni kívánt dolgot.

Fedezeti eladásról beszélünk, ha a vevő szegi meg az adásvételi szerződést, így az eladó a szerződéstől eláll és a dolgot harmadik személynek értékesíti. Ha csak alacsonyabb áron tudta az eladó a dolgot másnak eladni, akkor az árkülönbözetet a fedezeti szerződés alapján követelheti a szerződésszegő vevőtől.

Bár a fedezeti szerződés alkalmazása az áruk adásvétele, szolgáltatások igénybevétele esetén a legkézenfekvőbb, más szerződések esetén is szóba jöhet. Ennek feltétele, hogy az adott körülmények között lehetséges a fedezeti szerződés megkötése, például vállalkozási szerződés, bérleti szerződés esetén.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?