Miért előnyös a bankszámlára szóló haláleseti rendelkezés?

Miért előnyös a bankszámlára szóló haláleseti rendelkezés?

2016-02-09 11:26:34

A családban bekövetkező haláleset eleve sok nehézséggel járó esemény. Ráadásul az is előfordulhat, hogy az örökösöknek az elhunyt bankszámlájához való hozzáférése is megnehezedik, hiszen ki kell várni a hagyatéki eljárás befejeződését. Hogyan tehet arról az örökhagyó, hogy ez ne következzen be? Öröklésnek minősül-e a bankszámláról való haláleseti rendelkezés?   


A bankszámla öröklése

Az elhunyt személy bankszámláján lévő egyenleg főszabály szerint ugyanúgy öröklés alá esik, mint az örökhagyó bármely más vagyontárgya. Ha az örökhagyó végrendeletet hagyott hátra, akkor az öröklés rendjét a végrendelet határozza meg, feltéve persze, hogy a bankszámláról a végrendeletben rendelkezett.
Végrendelet hiányában a törvény határozza meg az öröklés rendjét a bankszámla esetében is. Tehát elsődlegesen az elhunyt gyermekei és házastársa öröklik a bankszámlán lévő összeget, egyenlő arányban.

Haláleseti rendelkezés

A pénzintézeteknél lehetőség van arra, hogy a számlatulajdonos halála esetére megjelölje azt a személyt, aki a bankszámlája, betétszámlája tekintetében kedvezményezett lesz. Ennek a legfontosabb következménye az lesz, hogy az örökhagyó halálakor a számlán lévő összeg nem esik öröklés alá, tehát nem kerül be az örökhagyó hagyatékába. Az ilyen számlára tehát nem terjed ki a hagyatéki eljárás, hanem az összeget a kedvezményezett részére fogja kifizetni a pénzintézet. 

Miért előnyös?

A haláleseti rendelkezés egyik legfontosabb előnye, hogy a bankszámla tekintetében nem kell megvárni a hagyatéki eljárás befejezését, amely több hónapig is elhúzódhat, nem is beszélve egy estleges öröklési vitáról. Ha a számlatulajdonos nem jelöl kedvezményezettet, akkor viszont az örökösök csak akkor férhetnek hozzá a bankszámlához, ha a hagyatéki eljárás jogerősen befejezésre kerül.
Szintén megemlítendő, hogy a haláleseti rendelkezéssel érintett bankszámlán lévő összeg nem esik a kötelesrész alá sem (hisz nem is része a hagyatéknak). Tehát ha nem az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője a haláleseti kedvezményezett, akkor kötelesrész címén sem támaszthatnak igényt a bankszámlára.
    Ha például az elhunytnak házastársa és kiskorú gyermeke van, és a bankszámlán lévő összeg a törvényes öröklés szabályai szerint öröklődik, akkor az ahhoz vezet, hogy a gyermek által örökölt összeg zárolásra kerül, és azzal csak a gyámhatóság hozzájárulásával rendelkezhet a szülő, a gyermek nagykorúvá válásáig. Ezt a helyzetet szintén elkerülheti a számlatulajdonos, ha a házastársát jelöli meg haláleseti kedvezményezettként.     

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Milyen ügyekben járhat el önállóan a társasház?
A hazai ingatlanok jelentős része társasházi  formában működik. A társasház az ingatlan tulajdonosok sajátos közössége, de  általánosságban nincs arra joga, hogy minden ügyben önállóan eljárjon a  közösség nevében. Törvény határozza meg azon ügyek körét, amelyben a társasház önállóan  is felléphet.
adásvételi szerződés
Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.
ingatlan adásvétel
Mit jelent a tulajdonjog fenntartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan adásvétel során sokszor találkozhatunk két fogalommal: tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás. Mit jelentenek ezek és mire valók? Ebben a cikkben a tulajdonjog fenntartást járjuk körbe.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?