Köthető-e harmadik személy javára szerződés?

Köthető-e harmadik személy javára szerződés?

2019-05-14 13:16:10

Egy szerződés  alapján rendszerint a szerződő felek válnak jogosulttá és kötelezetté. Azonban  nem kizárt, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy abból harmadik személy  szerezzen meghatározott jogokat, például az ő javára teljesítsék a szerződésben  meghatározott szolgáltatást. Melyek a harmadik személy javára szóló szerződés  alapvető szabályai?


Szerződés más  személy javára

 Általában egy szerződésből azok a felek szereznek jogokat és kötelezettségeket, akik a szerződést egymással megkötötték. A jog lehetővé teszi azonban, hogy valaki úgy kössön szerződést, hogy annak alapján egy harmadik személy váljon jogosulttá. Ilyen eset lehet például, ha valaki más személy javára fizet be egy utazásra.

A más személy javára kötött szerződést meg kell különböztetni a képviselettől. Ha valaki más személy meghatalmazottjaként jár el a szerződéskötéskor, akkor közvetlenül a képviselt személy a szerződő fél, nem pedig a képviselő. Képviselet esetén tehát a képviselő cselekménye folytán közvetlenül a képviselt személy szerez jogokat vagy vállal kötelezettségeket. Ezzel szemben, ha valaki harmadik személy javára köt szerződést, akkor e személy nem válik közvetlenül szerződő féllé. Nem lesz kötelezettje a szerződésnek, és jogok is meghatározott feltételekkel szállnak rá.

Az ilyen típusú szerződések jellemzője, hogy akinek a javára kötötték a szerződést az ebből csak jogokat szerezhet, akarata ellenére kötelezettségek nem hárulhatnak rá.


Mikor követelhető a  teljesítés?

Harmadik személy javára kötött szerződés esetén e személy meghatározott feltételek esetén közvetlenül is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését. A szolgáltatást a harmadik személy közvetlenül akkor követelheti, ha e jogát a felek kifejezetten kikötötték, vagy ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. A körülményekből egyértelmű például a teljesítés követehetősége, ha a szerződésben kifejezetten megjelölték azt a kedvezményezett személyt, akinek a javára a szerződés szól.

Ahhoz, hogy a teljesítés követelhető legyen a kedvezményezett személy részéről szükséges, hogy a felek valamelyike értesítse a javára szóló szerződésről. Az értesítésnek a felektől kell érkeznie, ami azt jelenti, hogy ha más forrásból szerez tudomást a szerződésről, ez önmagában nem jogosítja fel a kedvezményezettet a teljesítés követelésére.


Az igényről való  lemondás

 Természetesen a harmadik személyre, akinek a javára szerződést kötnek, akarata ellenére nem kényszeríthetnek rá jogokat sem. Így akarata ellenére senki nem vonható bele egy szerződésbe olyan kedvezményezett harmadik személyként sem, aki a szerződésben kikötött szolgáltatást el kell fogadja. Ezért a harmadik személynek joga van arra, hogy a neki járó szolgáltatásról lemondjon.

Ha a szolgáltatás teljesítésének követeléséről a külső személy lemondott, az nem jár azzal a következménnyel, hogy a szerződés megszűnik, és a kötelezett szabadulna a kötelezettsége alól. Ilyen esetben ugyanis a szolgáltatást az követelheti, aki a lemondott harmadik fél javára szerződött.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?