Kizárhatja-e az autókereskedő az eladott gépkocsi hibáiért való szavatosságot?

Kizárhatja-e az autókereskedő az eladott gépkocsi hibáiért való szavatosságot?

2015-11-24 17:17:50
Forrás: lakascentrum

Hazánkban nagyon kiterjedt a használt gépjárművek piaca. E gépjárművek jelentős részét gépjármű kereskedők értékesítik a vásárlók számára. A használt autók vásárlása nyilvánvalóan nagyobb kockázatot jelent a fogyasztók számára, hiszen ezen gépkocsik között jóval gyakoribb a hibás vétel lehetősége. Ezért előfordul, hogy a kereskedő az adásvételi szerződésben megpróbálja kizárni a szavatossági felelősségét a jövőben kiderülő hibákkal kapcsolatban. Megteheti-e ezt jogszerűen a kereskedő?              


Miért szavatol a kereskedő?

A gépjármű-kereskedő azért tartozik szavatossággal, hogy az eladott gépjármű rendeltetésszerű használatra alkalmas, és rendelkezik azzal a minőséggel, amely a hasonló gépkocsiknál szokásos, továbbá megfelel a hirdetésben vagy egyéb tájékoztatásban bemutatott tulajdonságoknak.
Gyakori tévhit, hogy szavatosság csak új gépjárművek esetén van. Ez azonban nem igaz, a használt autó eladója is szavatossággal tartozik.
Az viszont fontos, hogy nem teljesít hibásan a kereskedő, ha a vásárló a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Tehát, ha például a hiba a gépjármű megtekintésekor nyilvánvaló (pl. törött a szélvédő), akkor emiatt a vevő utólag nem élhet szavatossággal. Hasonló a helyzet akkor is, ha a kereskedő például az adásvételi szerződésben tételesen felsorolja a gépjármű hibáit, és a vásárló ennek tudatában írja alá a szerződést. Ha viszont csak szóban közli a megtekintés, kipróbálás során fel nem ismerhető rejtett hibákat, akkor utólag a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy ezekről tájékoztatást adott.     
Ha a vásárló él a szavatossági jogával, akkor a kereskedőtől a hiba kijavítását, a gépjármű kicserélését, ill. árleszállítást kérhet, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől.
       
A szavatosság kizárása

Előfordul, hogy a gépjármű kereskedők az általuk alkalmazott szerződésekben általánosságban próbálják kizárni az autó később felfedezett hibáiért való szavatossági felelősségüket. Abban az esetben, ha a gépjárművet fogyasztóként vásárolja valaki, a törvény tiltja a szavatosság kizárását. Fogyasztó az a magánszemély, aki magánhasználatra, azaz nem üzleti, szakmai tevékenysége körében vásárolja a gépkocsit. Tehát ebben az esetben hiába szerepel az adásvételi szerződésben a szavatosság kizárása, e szerződéses rendelkezés érvénytelen, és a vásárló élhet szavatossági jogaival.
Más a helyzet, ha a gépjárművet egy cég vagy szakmai körében magánszemély (pl. egyéni vállalkozóként) vásárolja. Ők nem minősülnek fogyasztónak, így érvényes lehet a szavatosság szerződésbeli kizárása.   

Hibás teljesítési vélelem

A fogyasztót védő másik fontos törvényi garancia abba áll, hogy vélelmezni kell, hogy a vásárlástól számított 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a vásárlás időpontjában megvolt. Ez azért fontos, mert ebben az esetben a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a gépjármű a vásárláskor nem rendelkezett az adott hibával. E szabály nem áll fenn olyan esetben, ami a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Például, a vásárlást követően bekövetkezett baleset során az autóban keletkezett hiba miatt nyilvánvalóan nem lehet az eladóval szemben szavatossággal élni

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.

Tel/Fax: +36 (1) 266-6621

Mobil: +36 (30) 692-9392

E-mail: marketing@kocsis-iroda.hu

www.kocsis-iroda.hu

https://kocsisszabougyved.hu/

JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?