Magyar
Bár az új Polgári Törvénykönyv (rövidítve Ptk.) évek óta alkalmazandó, mégis mind a mai napig felmerülnek kérdések az új szabályokkal kapcsolatban. Főként az olyan területeken, ami nem minden nap fordul elő egy ember életében, mint például az öröklés. Bár sok régi szabály nem változott, azért van, ami bizony már nem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt. A változás érinti a leszármazók és a házastárs öröklését is. Ki lesz az örökös az új törvény alapján: a gyerek, az unoka vagy a házastárs?
Mi lesz a döntő: a törvény vagy az utolsó akarat?
A magyar öröklési jog alapvetően két módot ismer az örökléssel kapcsolatban:
Még mielőtt félreérthetnénk, a törvényes öröklés nem azt jelenti, hogy ez a jogszerű és ezzel szemben minden más törvénytelen öröklés lenne. A törvényes itt arra utal, hogy a törvény szerint meghatározott személyek és meghatározott sorrend szerint örökölhetnek.
A végintézkedés alapján történő öröklésnél az örökhagyó az, aki még életében eldönti, hogy kit szeretne örökösének, és erről megfelelő, szabályos végintézkedésben rendelkezik.
A fő szabály, hogy „Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.”
Vagyis az az elsődleges, hogy az örökhagyó mit szeretett volna. Ha azonban az örökhagyó nem rendelkezett (vagy azt nem szabályosan tette), akkor a törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv szabályai alapján dől el az örökség sorsa.
A törvényes öröklés: mikor örököl a gyerek és mikor az unoka?
A törvényes öröklés esetére a Polgári Törvénykönyv sorrendet állít fel a rokonok között.
Fő szabály szerint első körben az örökhagyó leszármazói örökölhetnek. Leszármazóknak nevezzük a gyermeket, unokát, dédunokát. Köztük is megvan azonban az öröklési sorrend.
Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
Mikor örökölhet az unoka? Akkor, ha a nagyszülő után öröklésre jogosult szülő már nem él. Ilyenkor az a szabály, hogy az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.
Nézzük meg egy példán:
Az örökhagyó az özvegy nagyapa, akinek 2 fia és összesen 5 unokája van. Az egyik fiának 3 fia, míg a másiknak 2 lánya született. A nagyapa és két lány unokája sajnos már évekkel korábban elvesztette a 2 lány unoka apját. Így a nagyapának egy élő gyermeke van és összesen 5 unokája. Ilyen esetben törvényes örökös lesz a nagyapa élő fia és a 2 lány unokája, akiknek már nem él az apja. Mivel a nagyapának két gyermeke volt, az örökség köztük fele-fele arányban oszlana meg. Az élő gyermek tehát a hagyatéknak, vagyis a nagypapa után örökölt vagyonnak a felére jogosult. A másik felére a testvére lenne jogosult, de mivel ő már nem él, így a fenti szabály alapján helyette leszármazói, a két lánya lesznek az örökösök. Mivel ők ketten vannak, így az apjukra jutó részen egyenlő arányban osztoznak, vagyis fejenként a teljes hagyaték 25%-át kapják meg. A 3 fiú unoka, mivel az apjuk életben van és örököl, nem lesznek törvényes örökösök.
Mit örököl a házastárs a leszármazók mellett?
Az új szabályok alapjaiban változtatták meg a házastársak helyzetét az öröklés során. Míg korábban a házastárs haszonélvezeti jogot örökölt, addig az új Ptk. már más alapokat fektet le.
Abban az esetben, ha van leszármazó, aki örököl, a házastárs már nem csak haszonélvezeti jogra jogosult. Igaz, a haszonélvezeti jog mértéke sem ugyanaz, mint néhány évvel ezelőtt.
Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti
a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.
Nézzük meg ezt a fenti példán:
Ahhoz, hogy egy ilyen helyzetet létrehozzunk, módosítanunk kell kicsit a felállást. Most a példánkban szereplő nagyapa nem lesz özvegy, helyette feltételezzük, hogy a nagyapa halálakor a nagymama még él. Ekkor a nagymamát illetné a holtig tartó haszonélvezeti jog a közös lakáson és a lakás tárgyain. De ezen kívül ő is örökössé válna a vagyon többi részénél is. Annak 1/3-a őt illetné, a fiát is 1/3, míg a két lány unoka örököst közösen a harmadik harmadrész. A lányokat így fejenként 1/6 rész illetné meg a vagyon többi részén. Ilyen esetben tehát úgy kell számolni, mintha eggyel több gyermeke lenne az örökhagyónak, hiszen öröklés szempontjából a házastárs is olyan hányadra jogosult, mint egy gyermek.
Milyen esetekre vonatkozik az új törvény?
A törvényes öröklés körében az örökhagyó elhalálozásának időpontja dönti el, hogy a régi vagy új szabályokat kell-e alkalmazni. A 2014. március 15-e előtt elhunyt örökhagyók esetén a hagyatékokra vonatkozó törvényes öröklési kérdésekre még az 1959-es korábbi Ptk. szabályait kell alkalmazni. A 2014. március 15-ét követő esetekben viszont már az új rendelkezések az irányadók.
A fenti szabályok még nem merítik ki az öröklés összes lehetőségét. Külön szabály van arra, hogy hogyan és mikor örökölhetnek a szülők, nagyszülők vagy oldalági rokonok, például a testvérek, mit örököl a házastárs, ha nincs leszármazó és még hosszan sorolhatnánk. Az öröklési jogi előírások igen szerteágazóak, egy nagy részt foglalnak el a Polgári Törvénykönyvben. Éppen ezért, bár jó, ha ismerjük az alapszabályokat, egy-egy élethelyzet, öröklési kérdés esetén érdemes alaposan utánajárni, ügyvédhez fordulni, hogy semmi ne maradjon figyelmen kívül az alkalmazandó szabályok közül.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
