Ki jogosult a lakásbérleti jog folytatására?

Ki jogosult a lakásbérleti jog folytatására?

2018-01-04 16:41:24

A lakásbérleti  szerződés a bérlő halála esetén rendszerint megszűnik, mivel a bérlő örököse a  lakásbérleti jogot nem örökli. Azonban meghatározott feltételek fennállása  esetén lehet olyan, lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, aki a  bérletet az elhunyttal azonos feltételek mellett folytathatja. Kik lehetnek  jogosultak a lakásbérlet folytatására és milyen feltételekkel?         



A lakásbérleti jog  folytatása tartási szerződés esetén

A lakásbérleti jog folytatásának egyik esete a bérlővel kötött tartási szerződés. A tartási szerződés leggyakoribb esete, hogy a tartás ellenértékéül a tulajdonában lévő ingatlant adja az eltartott. Azonban előfordulhat az is, hogy az eltartott az őt megillető lakásbérleti jogot adja a tartás ellenértékéül. Ha eltartott az őt megillető bérleti jog folytatása fejében kötött tartási szerződést, akkor az eltartott halála esetén az eltartó a lakásbérletet folytathatja, meghatározott feltételek fennállása esetén.

A lakásbérlet folytatása ellenében kötött tartási szerződés esetén, az eltartó a bérleti jogot akkor folytathatja, ha három feltétel fennáll. Első feltétel, hogy a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult. Második, hogy az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette. További feltétel, hogy a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább 1 év teljen el. Ha a bíróság a tartási szerződést időközben életjáradéki szerződéssé átalakította, akkor feltétel, hogy az eltartó az életjáradék fizetési kötelezettségének eleget tegyen.

Mint látható, a lakásbérleti jog folytatására nem az örökös jogosult, hanem meghatározott feltételek mellett az eltartó. Ez a személy persze lehet olyan is, aki egyébként örökösnek minősül, de nem az öröklés jogosítja a tartási szerződés folytatására.

Fontos tudni, hogy a lakásbérlet folytatása fejében kötött tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

A bérbeadó írásbeli hozzájárulása alapvető feltétele az említett tartási szerződésnek. Önkormányzati bérlakás esetén a bérbeadó önkormányzat megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.  

Lakásbérlet  folytatása önkormányzati bérlakás esetén

Önkormányzati bérlakás esetén nem csak akkor van lehetőség a lakásbérleti jog folytatására, ha a bérlő erre vonatkozó tartási szerződést kötött. Ugyanis önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ebben az esetben tehát nem feltétel a tartási szerződés. Ilyenkor sem szükségszerűen a bérlő örököse lesz a lakásbérlet folytatására jogosult, és az örökösi viszony nem is előfeltétel. Például, lehetséges, hogy a bérlő gyermeke az örökös, de a bérlő által befogadott szülő jogosult a bérlet folytatására.   

Lakásbérlet  folytatása több jogosult esetén

Ha az említettek közül többen is jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodásuk hiányában a bérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, szülője. Ha pedig egy sorban többen is jogosultak a lakásbérlet folytatására (például, ha a bérlőnek több gyermeke van), akkor ők bérlőtársként folytathatják a bérleti jogot, ha másképp nem állapodtak meg.

Felmerülhet a kérdés, hogy ki folytathatja a lakásbérletet, ha van olyan személy, aki eltartóként jogosult és van olyan személy is, aki a lakásba befogadottként jogosult ugyanerre. Ebben az esetben a lakásbérleti jogot az eltartó folytathatja, ha másképp nem állapodnak meg.

Ki kell emelni, hogy aki a lakásbérleti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban.

 

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?