Magyar
Mindenkinek jár a késedelmi kamat, ha nem fizetnek neki időben? Köteles-e késedelmi kamatot fizetni, aki késve teljesíti a fizetési kötelezettségét? Mennyi a késedelmi kamat mértéke? Kérdések, melyek sokakat foglalkoztatnak. Vagy azért, mert nekik nem fizetnek időben, vagy azért, mert ők csúsznak meg a fizetéssel, és tudni szeretnék, hogy jogszerű-e, ha a hitelező plusz összeget követel.
Mikor jogos a késedelmi kamat?
Akkor is jár késedelmi kamat, ha nem volt a szerződésben? Netán szerződést sem írtak a felek, csak a kölcsön összegét adták át? Mikor jogos a késedelmi kamat iránti igény, mikor követelhető jogszerűen?
A Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy pénztartozás esetén a késedelembe eséstől számítva késedelmi kamatot kell fizetni.
A késedelmi kamat tehát törvény alapján jár. Nem függ attól, hogy benne volt-e a szerződésben, le volt-e írva, vagy akár szó volt-e róla.
Minden fizetési késedelem esetén jár a késedelmi kamat?
A késedelmi kamat a törvény alapján jár a jogosultnak, méghozzá bármilyen lejárt pénztartozás után.
Olyannyira, hogy akkor is jár, ha egyébként a tartozás kamatmentes volt. Ha például a kölcsön kamatmentes volt, de azt az adós határidőben nem fizette vissza, a késedelem után jár a kamat.
Jár akkor is, ha a kölcsönadásra egy szóbeli megállapodás alapján került sor. Ilyen esetben annak megítélése és bizonyítása okozhat nehézséget, hogy valójában mi is volt a visszafizetés határideje. Ez lényeges, hiszen késedelmi kamat csak akkor jár, ha a kötelezett késedelembe esett, vagyis a visszafizetési határidőt nem tartotta be. Már önmagában ezért is érdemes írásban rögzíteni a megállapodás feltételeit, hiszen a késedelem esetén így legalább az egyértelmű lehet, hogy mikortól számolható késedelmi kamat. Bizony nem egy esettel találkoztam már, amikor papír nélkül adtak át milliókat. Ilyenkor nem csak az lehet a kérdéses, hogy mikor kellett volna visszafizetni a kölcsönt, de akár az is, hogy milyen összegről volt szó, és valóban kölcsön adták-e a pénzt. De ez már egy másik történet.
Jár akkor is, ha egyébként a késés okát a kötelezett kimentette, azaz bizonyítja, hogy neki fel nem róható okból késett a fizetési kötelezettsége teljesítésével. A késedelmi kamat esetében nincs jelentősége annak, hogy az adós miért, milyen okból késett a fizetéssel.
Mennyibe „fáj” majd a késedelem?
A késedelmi kamat mértékét a felek megállapíthatják a szerződésben. Ilyen esetben a szerződésben szereplő mérték lesz az alkalmazandó.
Ha a szerződés erre nem tér ki, vagy olyan pénzkövetelésről van szó, melynek nem valamilyen szerződés az alapja, például ilyen lehet a szerződésen kívül okozott kár megtérítése iránti igény, akkor a törvény szerinti kamat jár.
A Polgári Törvénykönyv a késedelmi kamat mértékét a jegybanki alapkamathoz igazítja. Eltérő lesz a kamat mértéke
Ha nem vállalkozások közötti szerződésről van szó, a késedelem miatt fizetendő kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat.
Mit is jelent ez pontosan?
Ha például április 1-jén esett valaki késedelembe, akkor a kamatot az adott naptári félévre, vagyis április 1-től június 30-ig a január 1-jén érvényes alapkamat szerint kell számolni. Ha a tartozás még július 1-én is fennáll, vagyis a következő félév első napjáig sem fizették ki, akkor a következő félévre, vagyis a július 1 és december 31 közötti időszakra eső késedelem esetén a július 1-i alapkamat lesz az irányadó. És ez félévente váltakozva, mindig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamat szerint folytatódik mindaddig, míg a tartozást meg nem fizetik.
Ismét nem vállalkozások közötti szerződésről van szó.
Ha a fizetési kötelezettség már eleve kamattal terhelt, például a kölcsönszerződés alapján kamat jár, akkor a késedelmi kamat mértéke az irányadó jegybanki alapkamat harmada.
Ilyen esetben tehát az egyébként járó kamathoz (ezt ügyleti kamatnak hívjuk) hozzá kell adni a késedelmi kamatot. Ennek mértéke ugyanúgy a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamathoz igazodik. Mindig annak egyharmadával kell számolni.
De van egy minimum szabály is, ami kimondja, hogy a rendes körülmények között járó, azaz az ügyleti kamatnak és a késedelmi kamatnak az összege el kell, hogy érje a jegybanki alapkamat mértékét.
Ez egy példán megvilágítva a következőt jelenti:
Tegyük fel, hogy az ügyleti kamat 3%, vagyis a felek a kölcsönnél kikötötték, hogy azt 3% kamat terheli. Az adós késik a visszafizetéssel, így most már nem csak a 3% kamatot, de a késedelmi kamatot is ki kell fizetnie. A jegybanki alapkamat mondjuk abban az időszakban 6%. Ennek egyharmada 2%. Ez alapján az adósnak összesen 3+2, azaz összesen 5% kamatot kellene fizetni. Igen ám, de itt jön be a minimum szabály, ami szerint a kétféle kamat összegének legalább a jegybanki alapkamat mértékét el kell érnie, ami a példánkban 6%. Tehát a minimum szabály miatt az adósnak nem 5%, hanem 6% kamatot kell fizetni a késedelem miatt.
Késedelem a vállalkozások közötti szerződésekben
Természetesen a vállalkozások is rendezhetik a késedelmi kamat mértékét a szerződésükben, de ha ezt nem tették meg, akkor a törvény szerinti késedelmi kamatot kell figyelembe venniük. Vállalkozások közötti szerződések esetén a törvényes késedelmi kamat mértéke eltér a fentiektől.
Vállalkozások közötti szerződések esetén a Polgári Törvénykönyvben megállapított késedelmi kamat a jegybanki alapkamat 8%-kal növelt értéke.
Ha a fenti példánál maradunk, és feltételezzük, hogy a jegybanki alapkamat mértéke 6%, akkor két vállalkozás közötti szerződés esetén a késedelmi kamat 14% lesz. Egyébként itt is mindig félévente kell megnézni, hogy mennyi lesz a kamat, mindig az adott félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot figyelembe véve.
Még egy fontos szabály:
Vállalkozások egymás között kötött szerződéseiben a késedelmi kamatot nem lehet kizárni a szerződésben. Az ilyen kizáró rendelkezés semmis lenne, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.
+1 gyakorlati tipp
A jegybanki alapkamat hivatalos mértékét akár évtizedekre visszamenőleg is megtalálhatjuk a Magyar Nemzeti Bank oldalán: https://www.mnb.hu/Jegybanki_alapkamat_alakulasa
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
