Hogyan lehetséges a termőföld elbirtoklása?

Hogyan lehetséges a termőföld elbirtoklása?

2023-07-28 11:07:09

Ingatlanok tulajdonjogát elbirtoklás útján is meg lehet szerezni. Ez alól nem kivétel a termőföldnek minősülő ingatlan sem. Azonban a termőföld sajátos jogi helyzetére tekintettel érdemes tisztában lenni a termőföld elbirtoklásának speciális szabályaival is. Hogyan lehetséges a termőföld elbirtoklása?


Mi minősül termőföldnek?


A mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére speciális szabályok vonatkoznak. A legkönnyebben az ingatlan tulajdoni lapja alapján lehet megállapítani, hogy a földterület mező- vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősül-e. E kategóriába tartoznak azok a földek, amelyeket az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban tartanak nyilván. Az ingatlan fekvése nem befolyásolja ezt a minősítést, tehát például mezőgazdasági hasznosítású föld lehet belterületi fekvésű vagy zártkert is.


Főszabály szerint a tanyaként nyilvántartott ingatlan is mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek számít.


Termőföldnek azt a földterületet nevezzük, amely külterületen fekszik, és amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván.


A termőföld elbirtoklása


A Polgári Törvénykönyv szerint elbirtoklással akkor szerezhető meg az ingatlan tulajdonjoga, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ezen általános szabály a mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású földek, így a termőföld elbirtoklására is érvényes. Azonban e földek elbirtoklásához nem elég az elbirtoklás általános feltételeinek megfelelni, hanem teljesíteni kell a vonatkozó törvényi rendelkezésekben foglalt további előírásokat is.


A szerzési képesség termőföldek esetén


A termőföld tulajdonjogát elbirtoklás útján olyan személy szerezheti meg, aki a törvényi előírások alapján jogosult a földtulajdon megszerzésére. Ezt nevezzük szerzési képességnek.


Az általános szabály szerint a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy (ember) és tagállami állampolgár szerezheti meg. Tagállami állampolgár a magyar vagy Európai Unió más tagállamának állampolgára, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára.


A Földforgalmi törvény számos csoportot kizár a földtulajdon szerzéséből.

  • Így például föld tulajdonjogát nem szerezheti meg külföldi személy. Külföldinek minősül, aki nem tagállami állampolgár.
  • Szintén nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát jogi személy (pl. cég, egyesület). Ez alól vannak kivételek, például az egyházak vagy a közalapítványok esetén.
  • Főszabály szerint a belföldi természetes személy (ember) és tagállami állampolgár csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Kivétel ez alól, ha a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója. Ennél nagyobb földterülettel csak a földművesnek minősülő személy bírhat.


Amennyiben valaki elbirtoklással kívánja megszerezni a termőföld tulajdonjogát, nem szerepelhet a földszerzésből kizárt személyek között. Így például hiába felel meg az elbirtokló a 15 éven keresztül való szakadatlan sajátként birtoklás feltételének, ha az elbirtokolni kívánt földterülettel a birtokában lévő földek összterülete meghaladná az 1 hektárt, és nem minősül földművesnek.


A termőföld elbirtoklásának további feltételei


A termőföld elbirtoklása esetén nem érvénysülnek az elővásárlási jog előírásai. Nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából sem.


Akár peres úton, akár a tulajdonos általi elismerés (megállapodás) útján kívánja valaki elbirtoklással megszerezni a föld tulajdonjogát, köteles megkeresni a mezőgazdasági igazgatási szervet (a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatalt). A mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja a szerzési képesség fennállását, az elbirtoklás feltételeinek fennállását. Vizsgálja azt is, hogy az elbirtoklás nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. Vizsgálja továbbá, hogy az elbirtoklást nem a tulajdonos, illetve a szerző fél, vagy mindkét fél erre irányuló szándékolt magatartása idézte-e elő.


Peres eljárás esetén a kormányhivatal a feltételek fennállásától hatósági igazolást állít ki, amelyet a keresetlevélhez mellékelni kell. Amennyiben a tulajdonos elismerése alapján történik az elbirtoklás, akkor az elbirtoklás feltételeinek fennállása esetén a kormányhivatal a tulajdonszerzést jóváhagyja.


Osztatlan közös tulajdonban álló termőföld elbirtoklása


Egy 2023-as törvénymódosítást követően osztatlan közös tulajdonban álló föld az ingatlan egészét ki nem tevő tulajdoni hányada csak jogcímes elbirtoklás útján birtokolható el. Tehát például egy szántó 1/2 tulajdoni illetősége csak akkor birtokolható el, ha az adott tulajdoni illetőségre a tulajdonos és az elbirtokló korábban írásban adásvételi szerződést kötöttek, az elbirtokló a vételárat megfizette, de a szerződés alaki hiányosságok miatt (pl. ügyvédi ellenjegyzés hiánya) nem alkalmas a földhivatali bejegyzésre. Ebben az esetben 15 év helyett 5 év szakadatlan sajátként birtoklás elegendő az elbirtokláshoz.


Amennyiben valaki osztatlan közös tulajdonban álló föld egészét vagy annak egy részét kívánja a tulajdonos elismerése alapján (tehát peren kívül) elbirtokolni, akkor az elbirtoklásának csak akkor van helye, ha az elbirtoklást az ingatlan valamennyi tulajdonosa elismeri.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

JOGI ISMERETEK
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?