Hogyan jöhet létre egy szerződés? - Úgyis, ahogy nem is gondolnád 2.rész

Hogyan jöhet létre egy szerződés? - Úgyis, ahogy nem is gondolnád 2.rész

2021-10-27 11:03:02

Előző héten megtudhattuk, hogy mi  is valójában egy szerződés. De hogyan jöhet létre? Lehet, hogy akkor  is kötöttél szerződést, amikor nem tudtad, hogy éppen azt teszed? Mit jelent a  ráutaló magatartás?


Mi minősül szerződésnek?

Kis emlékeztető, ha esetleg nem olvastad az előző  részt.

A szerződésekkel kapcsolatos lényeges és általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Persze ezen túl sok törvényben találhatóak speciális előírások, de az alapok itt vannak.

Ami a lényeg, hogy a szerződésnél mindkét oldalnak az akaratára szükség van, és csak akkor jön létre szerződés, ha valójában ezek kölcsönösek és egybehangzók.

Hogy ez mit is jelent pontosan, olvasd el itt.

 

Hogyan jöhet létre egy szerződés? Írásban, szóban és a bűvös ráutaló  magatartás

Most, hogy már tudjuk, hogy mi az, ami biztos, hogy minden szerződéshez kell, fontos azt is tudni, hogy milyen formában jöhet létre szerződés.

Szerződés létre jöhet:

  • Írásban
  • Szóban
  • Ráutaló magatartással


Írásbeli szerződés

Írásban jön létre egy szerződés, amikor a felek ténylegesen írásba foglalják azt, amiben megállapodnak. Jogszabályok rendezik, hogy az egyes szerződéseknél mit hogyan kell csinálni, minek kell benne lennie és mi maradhat ki, mi történik, ha valami kimarad és így tovább.


Szóbeli szerződés

Szóbeli szerződések esetén a felek nem foglalják írásba a megállapodásukat, helyette szóban hangzik el, hogy miben is egyeznek meg. A szóbeli szerződések ugyanúgy szerződésnek tekintendők, azonban lényeges különbség, hogy egy vita vagy nézeteltérés esetén nehezebb kideríteni, hogy valójában mi is hangzott el. Ilyenkor jön be a képbe, hogy ki mire emlékszik, márpedig az emlékek nem mindig megbízhatóak.


Ráutaló magatartás: ez meg mi a szösz?

Hát ez az, amire a legtöbben még csak nem is gondolnak.

A ráutaló magatartás azt jelenti, hogy az egyik fél valamit tesz, vagy éppen nem tesz meg, vagyis valamilyen magatartást tanúsít, amiből a másik félnek egyértelműen fel kell ismernie, hogy mit akart a személy.


Ráutaló magatartás: példák,  hogy el tudd képzelni

  • Ha bemegyek a boltba, kiválasztok egy terméket, elmegyek vele a pénztárhoz, majd kifizetem, akkor ráutaló magatartással létrejött az adásvételi szerződés. Mindehhez egyetlen szónak sem kellett elhangoznia.
  • Bírósági döntés született már arról is, hogy ráutaló magatartás az is, mikor a vevő a lakást birtokba veszi és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki. Ilyenkor a közüzemi szerződés ráutaló magatartással, vagyis a szolgáltatás igénybevételével létrejön a felek között.
  • Ugyanez a helyzet, ha beülünk egy étterembe, rendelünk majd el is fogyasztjuk az ételt. Létrejött egy szerződés és fizetnünk kell érte, nem hivatkozhatunk arra, hogy mi úgy gondoltuk, ingyen megvendégelnek bennünket.

Hogy mikor jön létre egy szerződés ráutaló magatartással, azt nem mindig könnyű eldönteni. Sok bírósági döntés született már a kérdésben. Egy biztos, ráutaló magatartással naponta akár többször is köthetünk szerződést.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd


- - - - - - - -

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

ÉRTHETŐ JOG –  A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.

Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:

Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube

Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?