Hogyan évülhet el a szavatossági igény?

Hogyan évülhet el a szavatossági igény?

2020-05-28 16:35:39

Ha valaki hibásan teljesíti a  szerződésben vállalt kötelezettségét (például hibás árut ad el), akkor a  hibáért szavatossággal tartozik. A kellékszavatosság alapján a jogosult szavatossági  igényként kérheti a hiba kijavítását, vagy kicserélést kérhet, lehetősége van  árleszállítást kérni, továbbá a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja  vagy kijavíttathatja. Végső esetben pedig a jogosult el is állhat a szerződéstől.  Viszont a szavatossági igény érvényesíthetősége nem korlátlan. Hogyan évülhet el  a szavatossági igény?


Mit értünk elévülés alatt?

 Az elévülés a polgári jogban nem más, mint a jogérvényesítés lehetőségének időmúlás következtében történő megszűnése. Ez azt jelenti, hogy meghatározott idő elteltével bizonyos követeléseket állami úton – például bíróság útján - nem lehet kikényszeríteni. Az elévülés intézményének több oka is van. Egyrészt nem indokolt, hogy valamely vitás kérdéssel járó bizonytalanság korlátlan ideig fennmaradhasson. Másrészt a jogvita eldöntését is sok esetben nagyon megnehezíti az idő múlása, mivel hosszabb idő elteltével a bizonyítás nehezebb.

Fontos tudni, hogy az elévült követelés nem szűnik meg. Így attól, hogy a követelés állami kényszerrel már nem érvényesíthető, a kötelezett önként még teljesítheti a követelést. Utóbbi esetben pedig az önkéntes teljesítést már nem is követelheti vissza.

Szintén érdemes tudni, hogy az elévülést a bíróság főszabály szerint csak akkor veszi figyelembe, ha az érintett hivatkozik erre. Ha ezt elmulasztja, akkor a bíróság hivatalból nem vizsgálja a követelés elévülését. Bizonyos esetekben jogszabályban meghatározott esetekben azonban a bíróság hivatalból is köteles vizsgálni az elévülést, mint például a munkajogi  igények esetén


Hogyan  alakul az elévülési idő szavatossági igény esetén?

A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év, azaz a követelések ennyi idő elteltével évülnek el. Az elévülési időt a követelés esedékessé válásától kell számítani, például a számla lejáratától.

 

Eltérően az általános elévülési időtől, a kellékszavatossági igények a teljesítéstől számított 1 éven belül évülnek el. Abban az esetben viszont, ha a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jött létre, akkor az elévülési idő 2 év. Így, ha például a boltban veszünk egy kenyérpirítót, akkor hiba esetén a vásárlástól számított 2 évig lehet szavatossági igénnyel élni. Viszont, ha két fogyasztónak minősülő személy között jön létre az adásvétel az eszközre, akkor 1 év alatt évül el a szavatosság igény.

Amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, úgy hibás teljesítés esetén a szerződés teljesítésének időpontjától számított 5 év elteltével következik be a kellékszavatossági igény elévülése.

Az érintett feleknek bizonyos keretek között lehetőségük van arra, hogy a szavatossági igény elévülési ideje tekintetében a törvénytől eltérjenek. Ha mindkét szerződő fél fogyasztó vagy mindkét fél vállalkozás, akkor a kellékszavatosság elévülési idejében a törvényben foglaltaktól bármilyen irányban eltérhetnek, sőt akár ki is zárhatják a szavatosságot. Ha viszont a szerződésben az egyik fél fogyasztó, a másik fél vállalkozás, akkor a fogyasztó hátrányára csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Ilyen eset, ha a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződés tárgya használt ingó dolog. Ebben az esetben a felek 2 évnél rövidebb – de legalább 1 éves - elévülési időben is megállapodhatnak.


Meghosszabbodhat-e  a szavatosság igény elévülési ideje?

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a kellékszavatossági igényt az arra vonatkozó általános elévülési idő elteltével is lehet érvényesíteni.

Ilyen eset, ha a dolog kijavítás alatt áll. Ilyenkor az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

Ha a dolgot a szavatosság keretében kijavították vagy kicserélték, akkor a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Újból kezdődik az elévülési idő akkor is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Szintén érdemes tudni, hogy a kellékszavatossági jog az elévülési idő letelte után is érvényesíthető kifogásként az ugyanazon szerződésből eredő követeléssel szemben. Ide olyan esetek tartoznak, ha a kellékszavatosság jogosultjával (pl. a vevővel) szemben a kötelezettnek (pl. az eladónak) valamely követelése van ugyanazon szerződésből eredően, akkor e követeléssel a jogosult az elévült szavatossági igényét (pl. árleszállítás iránt) is szembeállíthatja.


A szavatossági igény nyugvása

Előfordulhat, hogy a kellékszavatossági igény elévülési ideje nyugszik. Erre akkor kerülhet sor, ha a jogosult a szavatossági igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni. Ennek tipikus esete, ha a hiba oka már a szerződés teljesítésekor fennállt, de a hiba az elévülési idő alatt nem jelentkezik, ezért a jogosult azt nem ismerheti fel. Például, ha egy alkatrész már a termék eladásakor hibás volt, de a hibajelenség csak később, az elévülési idő után jelentkezik.

Az elévülési idő nyugvása azzal a következménnyel jár, hogy az akadály megszűnésétől (pl. a hiba felismerhetőségétől) számított 1 éves határidőn belül a szavatossági igény akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra. Ha pedig az elévülési idő 1 éves vagy ennél rövidebb volt, akkor az igény az akadály megszűnésétől számított 3 hónapos határidőn belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból 3 hónapnál kevesebb van hátra.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?