Hogyan évülhet el a szavatossági igény?

Hogyan évülhet el a szavatossági igény?

2020-05-28 16:35:39

Ha valaki hibásan teljesíti a  szerződésben vállalt kötelezettségét (például hibás árut ad el), akkor a  hibáért szavatossággal tartozik. A kellékszavatosság alapján a jogosult szavatossági  igényként kérheti a hiba kijavítását, vagy kicserélést kérhet, lehetősége van  árleszállítást kérni, továbbá a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja  vagy kijavíttathatja. Végső esetben pedig a jogosult el is állhat a szerződéstől.  Viszont a szavatossági igény érvényesíthetősége nem korlátlan. Hogyan évülhet el  a szavatossági igény?


Mit értünk elévülés alatt?

 Az elévülés a polgári jogban nem más, mint a jogérvényesítés lehetőségének időmúlás következtében történő megszűnése. Ez azt jelenti, hogy meghatározott idő elteltével bizonyos követeléseket állami úton – például bíróság útján - nem lehet kikényszeríteni. Az elévülés intézményének több oka is van. Egyrészt nem indokolt, hogy valamely vitás kérdéssel járó bizonytalanság korlátlan ideig fennmaradhasson. Másrészt a jogvita eldöntését is sok esetben nagyon megnehezíti az idő múlása, mivel hosszabb idő elteltével a bizonyítás nehezebb.

Fontos tudni, hogy az elévült követelés nem szűnik meg. Így attól, hogy a követelés állami kényszerrel már nem érvényesíthető, a kötelezett önként még teljesítheti a követelést. Utóbbi esetben pedig az önkéntes teljesítést már nem is követelheti vissza.

Szintén érdemes tudni, hogy az elévülést a bíróság főszabály szerint csak akkor veszi figyelembe, ha az érintett hivatkozik erre. Ha ezt elmulasztja, akkor a bíróság hivatalból nem vizsgálja a követelés elévülését. Bizonyos esetekben jogszabályban meghatározott esetekben azonban a bíróság hivatalból is köteles vizsgálni az elévülést, mint például a munkajogi  igények esetén


Hogyan  alakul az elévülési idő szavatossági igény esetén?

A polgári jogban az általános elévülési idő 5 év, azaz a követelések ennyi idő elteltével évülnek el. Az elévülési időt a követelés esedékessé válásától kell számítani, például a számla lejáratától.

 

Eltérően az általános elévülési időtől, a kellékszavatossági igények a teljesítéstől számított 1 éven belül évülnek el. Abban az esetben viszont, ha a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jött létre, akkor az elévülési idő 2 év. Így, ha például a boltban veszünk egy kenyérpirítót, akkor hiba esetén a vásárlástól számított 2 évig lehet szavatossági igénnyel élni. Viszont, ha két fogyasztónak minősülő személy között jön létre az adásvétel az eszközre, akkor 1 év alatt évül el a szavatosság igény.

Amennyiben a szerződés tárgya ingatlan, úgy hibás teljesítés esetén a szerződés teljesítésének időpontjától számított 5 év elteltével következik be a kellékszavatossági igény elévülése.

Az érintett feleknek bizonyos keretek között lehetőségük van arra, hogy a szavatossági igény elévülési ideje tekintetében a törvénytől eltérjenek. Ha mindkét szerződő fél fogyasztó vagy mindkét fél vállalkozás, akkor a kellékszavatosság elévülési idejében a törvényben foglaltaktól bármilyen irányban eltérhetnek, sőt akár ki is zárhatják a szavatosságot. Ha viszont a szerződésben az egyik fél fogyasztó, a másik fél vállalkozás, akkor a fogyasztó hátrányára csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Ilyen eset, ha a vállalkozás és a fogyasztó közötti szerződés tárgya használt ingó dolog. Ebben az esetben a felek 2 évnél rövidebb – de legalább 1 éves - elévülési időben is megállapodhatnak.


Meghosszabbodhat-e  a szavatosság igény elévülési ideje?

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a kellékszavatossági igényt az arra vonatkozó általános elévülési idő elteltével is lehet érvényesíteni.

Ilyen eset, ha a dolog kijavítás alatt áll. Ilyenkor az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.

Ha a dolgot a szavatosság keretében kijavították vagy kicserélték, akkor a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik.

Újból kezdődik az elévülési idő akkor is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.

Szintén érdemes tudni, hogy a kellékszavatossági jog az elévülési idő letelte után is érvényesíthető kifogásként az ugyanazon szerződésből eredő követeléssel szemben. Ide olyan esetek tartoznak, ha a kellékszavatosság jogosultjával (pl. a vevővel) szemben a kötelezettnek (pl. az eladónak) valamely követelése van ugyanazon szerződésből eredően, akkor e követeléssel a jogosult az elévült szavatossági igényét (pl. árleszállítás iránt) is szembeállíthatja.


A szavatossági igény nyugvása

Előfordulhat, hogy a kellékszavatossági igény elévülési ideje nyugszik. Erre akkor kerülhet sor, ha a jogosult a szavatossági igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni. Ennek tipikus esete, ha a hiba oka már a szerződés teljesítésekor fennállt, de a hiba az elévülési idő alatt nem jelentkezik, ezért a jogosult azt nem ismerheti fel. Például, ha egy alkatrész már a termék eladásakor hibás volt, de a hibajelenség csak később, az elévülési idő után jelentkezik.

Az elévülési idő nyugvása azzal a következménnyel jár, hogy az akadály megszűnésétől (pl. a hiba felismerhetőségétől) számított 1 éves határidőn belül a szavatossági igény akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra. Ha pedig az elévülési idő 1 éves vagy ennél rövidebb volt, akkor az igény az akadály megszűnésétől számított 3 hónapos határidőn belül akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból 3 hónapnál kevesebb van hátra.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?