Magyar
Lakásbérlet esetén joggal merül fel a kérdés mind a bérbeadónál, mind a bérlőnél, hogy mi történhet a határozott időre kötött szerződéssel. A határozott időre kötött lakásbérleti szerződés is bármikor, akár hamarabb is felmondható?
A felmondás általános szabálya
Az új Polgári Törvénykönyv (Rövidítve úgy találkozhatsz vele, hogy Ptk. Ez egy nagy átfogó törvény, ami többek közt szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz.) a szerződésekkel kapcsolatban általánosan kimondja:
„Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tartós jogviszonyt létrehozó, határozatlan időre kötött szerződést megfelelő felmondási idő alkalmazásával bármelyik fél felmondhatja.”
Vagyis hosszabb távú és határozatlan időre létrejött szerződések esetén fő szabály szerint létezik felmondási jog. Ezt a felmondási jogot nem lehet érvényesen kizárni.
Arra az esetre, ha az egyik szerződő fél súlyos szerződésszegést követ el, már más szabályok vonatkoznak. A fenti felmondási jog a rendes felmondásra vonatkozik.
Lakásbérlet esetén is érvényes az általános szabály?
Nem véletlenül van ott az általános szabályban, hogy „ha e törvény eltérően nem rendelkezik”. Vagyis lehet, hogy egy meghatározott szerződés esetén maga a törvény tér el az általános előírástól. Így a fenti általános szabály mellett meg kell nézni, hogy mit mond a törvény a lakásbérleti szerződések felmondásával kapcsolatban.
A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel. – mondja ki a törvény
A fenti szabály alapján, ha a felmondást szabályosan megtesszük például március 15-ig, akkor április 30-val szűnik meg a lakásbérlet. Vagyis a határozatlan idejű lakásbérleti szerződés felmondható, de van hozzá némi megkötés.
Itt sem térek most ki arra az esetre, amikor nem rendes felmondásról van szó, hanem valamilyen szerződésszegő magatartás miatt kerülne sor a felmondásra. Az már „más tészta”, más szabályokkal.
Mi a helyzet a határozott idejű lakásbérlet esetén?
Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet, ha a lakásbérlet határozott időre jött létre. Vagyis például 1 évre írt alá a bérlő. Ilyen esetben meggondolhatja magát valamelyik fél, és hamarabb is véget vethet a viszonynak?
A korábbi Polgári Törvénykönyv egyértelmű volt a kérdésben. Kimondta ugyanis, hogy határozott idejű szerződést idő előtt nem lehet rendes felmondással megszüntetni. (Itt is csak a rendes felmondásról beszélünk, a szerződésszegés esete más szabályozás alá esett.)
Mit mond az új Ptk.?
„A határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig.”
Miről is szól ez a szabály?
A fenti előírás, a korábbi szabályozással ellentétben, már nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egy határozott időre megkötött bérleti szerződést (itt még nem csak a lakásbérletről van szó) rendes felmondással szüntessenek meg. Ennek feltétele azonban, hogy a rendes felmondást a felek szerződése lehetővé tegye.
Ha a határozott idejű bérleti szerződés esetén a felek szerződése lehetővé teszi a rendes felmondást, akkor a felmondást legkésőbb a hónap 15. napjáig kell közölni, a szerződés pedig legkorábban a hónap végével szűnik meg.
A határozott idejű lakásbérlet is felmondható?
A lakásbérleti szerződések esetén a bérlethez képest vannak eltérő szabályok.
Ebben a kérdésben azonban nem találunk eltérő rendelkezést, így a lakások bérletére is a feni szabály az irányadó.
A határozott idejű lakásbérleti szerződésben a felek lehetővé tehetik a rendes felmondást. Ha a szerződésben nem esik szó erről, akkor a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés fő szabály szerint – a bérlő örökösére a törvényben meghatározott speciális esetet kivéve - rendes felmondással nem mondható fel.
A jövő még „félig ismeretlen”
Fontos tisztában lenni azzal, hogy az új Ptk. szabályai a „jogi időszámítás” alapján igencsak gyerekcipőben járnak. Csupán néhány év telt még el a törvény életében. Ez azt jelenti, hogy még sok új, a korábban megszokotthoz képest megváltozott szabályra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre bírósági ítéletek. A bírósági döntések mutathatják meg, hogy vitás helyzetekben hogyan értelmezi a bíróság a törvényi előírásokat, mi lesz hosszú távon is az irányadó értelmezés.
Addig is fontos, hogy a felek a lakásbérlet során pontosan fektessék le a szerződésbe, hogy mit és hogyan szeretnének, miben állapodtak meg. Ennek hiányában ugyanis sokkal nehezebb lehet utólag eldönteni, hogy kinek van igaza. Fokozottan igaz ez az olyan esetekben – és ezekkel bizony nem csak elvétve találkozhatunk – ahol a felek szerződése nem elég egyértelmű, hiányos vagy éppen ellentmondó.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
