Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik?

Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik?

2019-11-28 11:06:42

Nem vitás, hogy napjainkban  egyre több szerződés jön létre az interneten keresztül. Gondoljunk csak a webáruházakra,  online szolgáltatásokra. De nem csak ők használják az általános szerződési feltételeket.  Valójában ilyen szerződést fogadunk el a telefon előfizetésnél, a  bankszámlanyitáskor, a villany és gázszolgáltatónál, amikor tömegközlekedünk és  még hosszan sorolhatnánk. Ügyfélként joggal merülhet fel a kérdés bennünk: Az  általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik? Csak a saját  érdekeikre figyelnek a szerződésben?


Mi fán terem az ÁSZF?

Valójában mit értünk ÁSZF alatt?

Az ÁSZF az általános szerződési feltételek rövidítése. Amikor vásárlóként, megrendelőként ezt látjuk, akkor egyetlen dolgunk és lehetőségünk van. Beikszeljük, bepipáljuk azt, hogy elolvastuk és elfogadjuk az ÁSZF rendelkezéseit. Persze dönthetünk úgy is, hogy ezt nem tesszük, akkor viszont nem juthatunk hozzá az adott szolgáltatáshoz, termékhez És pont ez a lényege az ÁSZF-nek. Nincs lehetőség alkura, a szerződési feltételek általunk javasolt módosítására, befolyásolására. Az általános szerződési feltételeket a szolgáltató határozza meg abból a célból, hogy több szerződést is ez alapján kössön majd meg.

Az általános szerződési feltételeket a szolgáltató egyoldalúan, a másik fél bevonása nélkül több szerződés megkötése céljából előre határozza meg, és nincs lehetőség a szerződés felek általi megtárgyalására.


Miért létezik olyan szerződéskötési forma, ahol csak az egyik fél  „diktálhat”?

Az általános szerződési feltételek azokra az esetekre szólnak, amikor egy adott szolgáltatást, árut sok személynek akarnak értékesíteni. Ilyen esetekben sok szerződés jöhet létre azonos feltételekkel. Éppen ezért nem kivitelezhető, hogy a két szerződő fél egyedileg megtárgyalja a szerződés feltételeit.

Gondoljunk csak bele, micsoda káosz lenne, ha például a buszbérlet megvásárlása előtt mindenki személyesen beszélné át, hogy milyen feltételekkel utazhat és mindenkinek más kívánsága lenne. De ez a helyzet például egy webáruház esetén is, hiszen ott sincs lehetőség rá, hogy a vásárlás előtt megvitassák a felek a szerződés részleteit. Így a vállalkozás előre meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a szolgáltatást nyújtja, az árut eladja.


Az ÁSZF elfogadása

Az általános szerződési feltételeket minden esetben el kell fogadnunk, ha olyan szolgáltatást akarunk igénybe venni, ahol ezt alkalmazza a vállalkozás. A szolgáltató kötelezettsége arról gondoskodni, hogy az ügyfelek a szerződés megkötése előtt megismerhessék a szerződési feltételeket.

Az, hogy egy ügyfél ténylegesen el is olvassa az ÁSZF-t, már nem feltétel. Ha volt lehetősége megismerni, elolvasni, és jelzi, hogy elfogadja azt, akkor az általános szerződési feltételek alapján jön létre a szerződés.


Az általános szerződési feltételek csak a szolgáltatót védik?

Szerencsére azért nem úgy kell elképzelni, hogy az ÁSZF csak a szolgáltató érdekeit védi, és az ügyfél teljesen ki van szolgáltatva minden kénye-kedvének.

  • Külön tájékoztatási kötelezettség

Bizonyos esetekben az ÁSZF alkalmazójának külön is fel kell hívnia az ügyfelek figyelmét egyes feltételekre. Vagyis gondoskodnia kell róla, hogy felfigyeljünk rá. Ilyen esetben ez egy jelzés, hogy valamit érdemes jobban megnéznünk mielőtt elfogadnánk.

A külön tájékoztatási kötelezettség alá eső feltételek akkor válnak a szerződés részévé, ha azt a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadták.

Külön tájékoztatás alá esik például:

  • Az olyan feltétel, ami lényegesen eltér a jogszabályi rendelkezésektől. Természetesen itt csak olyan esetben lehet eltérés, ha ezt maga a jogszabály megengedi, a kötelezően alkalmazandó előírásoktól így sem lehet eltérni.
  • Az olyan feltétel, ami lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól, vagyis attól, amit általában elvárunk, megszoktunk. Kivételt képez az az eset, ha bár a szokásos gyakorlattól eltér, de a felek között kialakult gyakorlatnak megfelel.
  • Az olyan feltétel, ami eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
  • Az olyan feltétel, ami a szerződés szerinti főkötelezettség teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosít. Ez a szabály a fogyasztóval kötött általános szerződési feltételek esetén alkalmazandó.
  • Fogyasztónak minősül az a természetes személy (vagyis csak ember lehet, cég, egyesület vagy bármilyen más szervezet nem minősül annak), aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köt szerződést, jár el.
  • Tisztességtelen általános szerződési feltételek elleni védelem

Szintén az ügyfelet, a fogyasztót védik a tisztességtelen általános szerződési feltételek elleni szabályok.

„Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.

Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a tisztességtelen szerződési feltétel semmis lesz. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Láthatjuk, hogy az általános szerződési feltételeknél az ügyfelek védelme is megvalósul. Különösen igaz ez a fogyasztók esetén.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén

www.erthetojog.hu

Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.

Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?