Magyar
A panelek mind ugyanolyanok, az energetikai besorolásuk is ugyanolyan, gondolhatnánk. De a valóságban a panellakások energetikai tanúsítványai CC-től (korszerű) FF-ig (átalgos) szórnak. Mi okozhat ekkora eltérést az alapvetően hasonló technológiával épített ingatlanok között?
Épület szintű tényezők
Külső hőszigetelés
A legjelentősebb különbséget a panel lakások energetikai besorolásában az okozza, hogy az adott épület el van-e látva külső hőszigeteléssel. Itt szándékosan nem a közkeletű kifejezéssel “panelprogramos” kifejezést használjuk, mivel bár sok épület homlokzati hőszigetelését a 2000-tő 2014-ig futó panelprogram keretében kivitelezték, számos épület nem ennek a programnak a keretében kapott külső hőszigetelést.
A homlokzati hőszigetelés hatása az ingatlan energetikai besorolására függ attól, hogy milyen vastagságú szigetelést kapott az épület. A vastagság még a sokak által egységesnek gondolt panel program során is jelentősen változott. A panelprogram kezdetekor, 2000-ben mindössze 5 cm vastag hőszigeteléseket is kiviteleztek a program keretében, míg 2014-ben, a program végén már 14 cm-es vastagság volt az elvárás. A programon kívül hőszigetelt panel épületeknél 15, vagy akár 20 cm vastag hőszigetelés is előfordul. Így nem meglepő, hogy az utólagosan hőszigetelt panel épületek energetikai besorolása is széles skálán mozog.
A külső hőszigetelés önmagában kettő szinttel javíthatja egy ingatlan energetikai besorolását. Tehát egy eredetileg FF besorolású ingatlan DD besorolást kaphat. A szigetelés megléte azért okoz ilyen jelentős ugrást, mert szigetelés nélkül a betonból öntött szerkezetek hőszigetelése nagyon gyenge. És igaz, hogy a panel épületek falai eredetileg tartalmaznak némi hőszigetelést, de a jellemzően csupán pár cm vastag hőszigetelés messze nem elegendő.
Milyen a fűtés?
Távhős, vágnák rá sokan, de nem feltétlenül igaz. Számos panel épület házközponti fűtéssel rendelkezik, jellemzően gáz tüzelésű kazánnal. A házközponti fűtéssel ellátott panel épületek energetikai besorolása (ha minden más tényező megegyező) jellemzően kedvezőtlenebb, mint a távhős panelek besorolása.
Nem mindig ad a távhő jobb besorolást, mint a házközponti fűtés?
Nem feltétlen. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel a házközponti kazán, és az sem mindegy, milyen forrásból származik a távhő.
Elméletileg egy házközponti fűtés üzemelhet biomasszával, mely esetben a fűtés energetikai besorolás szempontjából kedvezőbb lenne, mint egy gázüzemű erőműből fűtött távhős rendszer.
A fentiekből már sejthető, hogy az energetikai tanúsítvány szempontjából a távhős fűtésrendszerek sem esnek azonos elbírálás alá. Az energetikai besorolás kiszámításakor az adott ingatlant távhővel ellátó erőmű tüzelőanyag mixének jellemzőjét is figyelembe veszik. Budapesten például van példa gázüzemű, faaprítékkal tüzelő, és szemét égetéséből hőt nyerő rendszerre is.
Lakás szintű tényezők
Nyílászárók
A hőveszteség nagyobbik része a nyílászárók felületén tapasztalható, ezért az energetikai besorolás szempontjából fontos, hogy milyen az ablakok és az erkélyajtók energetikai adottsága. Ezt minden lakásnál egyedileg fel kell mérni, mivel akár panelprogram keretében, akár azon kívül lettek cserélve a nyílászárók, eltérő energetikai tulajdonsággal rendelkező elemek kerülhettek egy ingatlanba. A kritikus adat itt az adott ablak K (hőátbocsátási tényező) értéke.
A panelprogram keretében az ingatlanok nyílászáróit egységesen cserélték. A programon kívül energetikailag felújított ingatlanok épületek esetében általában opcionálisan kérhették a tulajdonosok, hogy náluk cseréljék a nyílászárókat is.
Közepe, vagy széle
Egy lakás energetikai adottságai között nagy a jelentősége annak, hogy mekkora kültéri falfelülettel rendelkezik. Egy körbefűtött lakás és egy legfelső szinti saroklakás fűtési igénye jelentősen eltér.
Van-e termosztatikus szelep?
Mint ismert, vannak olyan panel épületek, ahol a fűtés nem csak hogy nem egyedileg mérhető, de még nem is szabályozható. Az ilyen rendszerek tekinthetők energetikai szempontból a leggyengébbnek, hiszen szükségszerűen energiapazarláshoz vezetnek. Az energetikai besorolás szempontjából azonban nem azt vizsgálják, hogy van-e szelep, amivel a fűtést szabályozni lehet, hanem azt, hogy van-e olyan szelep, ami termosztatikus, tehát elősegíti, hogy azonos hőmérséklet legyen egy adott helyiségben. Ha hűl a helyiség, automatikusan nyitja a szelepet, egy adott hőmérséklet elérésekor pedig zárja.
Érdekesség, hogy annak, hogy az ingatlan hőfogyasztását lehet-e egyedileg mérni a fűtőtesteken elhelyezett hőfogyasztásmérőkkel, nincsen szerepe az energetikai besorolásban. Egy ingatlan értékét bizonyára növeli az egyedi mérhetőség, mivel senki sem szeretne más fogyasztásáért fizetni. Az egyedi mérhetőség hiánya akár kollektív túlfogyasztáshoz is vezethet, a jelenlegi jogszabályok szerint ennek ellenére az egyedi mérhetőség megléte mégsem jelent semmi kedvezőt az energetikai besorolásra nézve.
Benapozottság
Az energetikai besorolást befolyásolja az is, hogy az ingatlan mennyi napsütést kap. Egy délre néző ablakokkal rendelkező panel lakás nagyobb eséllyel kap jobb energetikai besorolást, mint egy északra néző.
Klíma készülék
Javíthat-e egy panel lakás energetikai besorolásán egy hűtő-fűtő klíma készülék? A válasz az, hogy gyakorlatilag nem. Egy hűtő-fűtő klíma remek megoldás lehet a fűtésre az átmeneti időszakban, amikor a központi fűtés még nem indult el. Energetikai szempontból azonban csak akkor tud hozzáadni egy ingatlan adottságaihoz, ha annak klíma nélkül nagyon gyengék az energetikai adottságai. Tehát nincsen ellátva külső szigeteléssel, gyenge energetikai adottságú nyílászárói vannak, nincsen körbefűtve és gázüzemű házközponti vagy távhős fűtésből kapja a hőt. Ilyen esetben egy magas COP értékkel bíró hőcserélős hűtő-fűtő klíma javíthat az energetikai besoroláson. Mielőtt minden érintett rohanna ilyen klíma berendezést vásárolni, hozzá kell tenni, hogy mivel H-tarifás áramot panel épületbe nem lehet bevezetni, ezért szinte biztos, hogy nem fogja megérni távhő vagy házközponti fűtés helyett klímával fűteni. Tehát a panel épületekben a klíma kényelmi berendezés marad, ami az átmeneti időszakban fűtésre, meleg nyári napokon hűtésre használható.
Hogyan javítható egy panel lakás energetikai besorolása?
Azon, hogy egy panel épület távhős-e, illetve milyen forrásból származik a távhője, nyilván nem lehet változtatni. Az épület szintű tényezők, mint a külső hőszigetelés, csak a társasház döntésével megvalósítható, így bár lehet kezdeményezni, de hogy lesz-e belőle valami, az az egyes lakástulajdonosok döntésétől csak kis részben függ.
Amit egy panel lakás tulajdonosa meg tud tenni, az a nyílászárók korszerűsítése (cseréje) és a fűtőtestek ellátása termosztatikus szeleppel. Ez utóbbi feladathoz vízvezeték szerelőre van szükség. Egy teljeskörű fürdőszoba felújítás alkalmával csak kis plusz munkát jelent. Az összköltséget sem fogja jelentősen emelni a szelepek beépítése.
