Sokan elbukhatják az állami milliókat

Sokan elbukhatják az állami milliókat

2015-07-10 10:34:45
Forrás: portfolio

A CSOK sokak számára jelent majd megoldást a lakásvásárláshoz július 1-től, de akad ugyanakkor egy jelentős kör, akik kiesnek az új lakástámogatási rendszer kedvezményéből. Összeszedtük, hogy melyek azok a területek, ahol gondot okozhat a CSOK igénybe vétele.


A CSOK a gyerekes családok számára jelent jó lehetősége, fontos azonban figyelembe venni, hogy a vételárakra bizonyos megkötések vonatkoznak. Amellett, hogy a vételár teljes összege területenként eltérő összegekben ugyan, de maximálva van, a négyzetméterárakra is létezik egy korlát, ami használt lakások esetében nem teszi lehetővé, hogy 350 ezer forintos négyzetméterár felett vásároljon valaki ingatlant. Ez utóbbi elsősorban Budapesten jelenthet majd igazi korlátot.

Hol lehet probléma?

A kerületek átlagos 2014-es értékesítési árait figyelembe véve az V. kerületben valóban nehéz lehet lakást vásárolni a fenti négyzetméterárszint alatt, de a II., I. és XII. kerületekben is gondok adódhatnak az ingatlanok egy részénél, az átlag ugyan itt alatta marad a meghatározott maximumnál, de erősen megközelíti azt, ami egyben azt is jelenti, hogy az értékesített ingatlanok jelentős köre eshet kívül a meghatározott tartományon.

Érdemes azonban külön is megvizsgálni az egyes kerületeket, mivel azok egyes részei eltérő árazásúak lehetnek, így könnyen lehet, hogy az olcsóbb részek csökkentik csak a 350 ezer forintos határ alá a kerületi átlagos értékesítési árakat.

Erre jó példa a II. kerület, ahol a különböző kerületrészek közül a többségben átlépik az átlagos fajlagos értékesítési árak a 350 ezer négyzetmétert. A legdrágábbnak Pálvölgy számít az átlagos 437 ezer forintos négyzetméterárával, de még további 14-ben (Petneházyrét, Nyék, Szemlőhegy, Hűvösvölgy, Rézmál, Lipótmező, Törökvész, Vérhalom, Kurucles, Szépilona, Csatárka, Pasarét, Rózsadomb, Zöldmál) is meghaladja az előbb említett maximumot. További 8-ban pedig közel van a hozzá, vagyis meghaladja a 300 ezer forintot, így az ingatlanok egy jelentős része kicsúszhat a korlátból.

A II. kerületnél kicsit kedvezőbb a helyzet a III. kerületben, ahol elvileg csak Mátyáshegy esetében közelíti meg a 350 ezer forintos négyzetméterárat az átlagos fajlagos ár. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kínálati árak a Testvérhegyen, illetve Táborhegyen meghaladják a 450-500 ezer forintos négyzetméterárat is, és bár ezek csak kínálati árak, valószínűleg a kerület több részén gondjai adódhatnak annak, aki a 350 ezer forint alatti fajlagos áron szeretne ingatlant vásárolni.

A XII. kerület több részén szintén átlépte az átlagos 2014-es négyzetméterár a 350 ezer forintot. A legdrágábbnak a Magasút számított 390 ezer forinttal, de Svábhegy, Zugliget, Csillebérc, Széchenyihegy, Virányos és Jánoshegy esetében is túllépte a CSOK-hoz szükséges négyzetméterár maximumot. De Orbánhegy, Mártonhegy, Kissvábhegy, Istenhegy, Farkasvölgy és Kútvölgy esetében is rezeghet a léc, a tavalyi átlagos négyzetméterárak magasabbak voltak 330 ezer forintnál, ami azt mutatja, hogy az eladott ingatlanok jelentős része esetében meghaladhatta a négyzetméterár a 350 ezret.

Budán még szintén kieshet a vásárlási helyszínek közül az I. kerület nagy része, főként a Vár és a Gellért hegy környéke, de valószínűleg Krisztinavárosban sem lehet az ingatlanok egy jelentős részének megvásárláshoz igényelni a CSOK-ot. A XI. kerületben Péterhegyen, Kamaraerdőn és Hosszúréten voltak a 2014-es átlagos fajlagos értékesítési árak magasabbak 350 ezer forintnál, de az átlagos négyzetméterár magas volt a Gellért hegyen, Sasadon, Madárhegyen, Spanyolréten és Sashegyen is, így itt is sokan eleshetnek a CSOK-tól.

A pesti oldalon a belvárosban akadhatnak gondjai annak, aki a CSOK igénybevételével szeretne lakást vásárolni. Az V. kerületben például erre elég kevés az esély, Lipótvárosban az átlagos fajlagos ár magasabb volt 350 ezernél, míg a Belvárosban 340 ezer forint környékén mozgott. Mind a két kerületrészben jelentős számban lehetettek azok a lakások, melyek fajlagos ára meghaladta a CSOK-hoz szükséges maximumot. A VI. és VII. kerület ilyen szempontból már kedvezőbbnek tűnhet, de fontos megemlíteni, hogy a felújított, vagy új lakások négyzetméterára itt is vélhetően magasabb 350 ezer forintnál.

Mi lehet a megoldás?

Összességében azt lehet mondani, hogy a budapesti legdrágább kerületben CSOK igénybe vétele mellett ingatlant vásárolni szándékozók számára sok esetben az egyedüli lehetőséget a felújítandó lakás vagy ház megvásárlása jelenti, ahol a rosszabb állapotnak köszönhetően a négyzetméterárak jóval alacsonyabbak a kerületre jellemző új, vagy felújított áraknál, és így nem érik el a 350 ezer forintot négyzetméterenként.

 

 

 

ÁLTALÁNOS INGATLANPIACI HÍREK
eladó ingatlan kocsibeállóval
Eladó ingatlan autós szemmel
Akinek autója van, tudja, hogy nem mindegy, hol parkol. Az egy dolog, hogy az autó jobban amortizálódik akkor, ha ki van téve a természet viszontagságainak. Enné talán fontosabb, hogy a mindennapok kényelmében óriási különbséget jelent, hogy be lehet-e állni autóval a ház bejáratához, vagy esetleg még fűtött, a házzal egybeépített garázs is van.
lakás felújítás
Eladó ingatlan felújítása - megéri?
Örök kérdés, mennyire érdemes kicsinosítani egy ingatlant eladás előtt. Ha szebb, tetszetősebb, nyilván jobban lehet értékesíteni, a kicsinosítás viszont pénz- és időigényes tevékenység - ráadásul nem mindig lehetünk benne biztosak, hogy megtérül.
panel lakás
Panel lakást vásárolna? Győződjön meg a vezetékek állapotáról!
Házgyári panel lakások évtizedeken át készültek különböző tervek alapján és különböző kiviteli minőségben. Az viszont szinte az összesre jellemző, hogy az elektromos rendszere, ha fel nem újították, teljes mértékig elavult.Ha panel lakást vásárolna, győződjön meg a vezetékek állapotáról, mert azok felújítása elkerülhetetlen lehet, ugyanakkor jelentős költséggel és felfordulással jár.
Agglomeráció vagy nagyváros? Szempontok vidékre költözés előtt állóknak
Agglomeráció vagy nagyváros? Szempontok vidékre költözés előtt állóknak
A home office szélsebes terjedése és a külső-agglomerációban található ingatlanárak egyre több családot biztatnak arra, hogy elhagyják a nagyvárosok komfortos, de egészségtelen és zajos miliőjét. Bár az akár 30-40 km-re lévő kisvárosok és falvak csábítóak tudnak lenni, a felkészületleneket jónéhány meglepetés érheti a kiköltözés után. A cikkünkből kiderül, hogy miért érdemes – vagy éppen miért nem érdemes – az agglomerációba költözni.