Magyar
Az idei év jelentős változásokat hozott a befektetési célú lakásvásárlók életébe, számos könnyítés teheti lehetővé, hogy a jövőben fehéredjen ez a szegmens, illetve kedvezhet a tulajdonosok által elérhető hozamoknak is. Magyarországon ugyan még mindig nagy a feketén kiadott lakások száma, de egyre kevésbé éri meg trükközni.
A befektetési célú lakásvásárlásról való döntés során mindenképpen figyelembe kell venni azt, hogy ez a tevékenység bizonyos adóvonzatokkal is jár. A rövid távra történő bérbeadás, vagyis a szálláshely-szolgáltatás, valamint a hosszú távra történő bérbeadás esetén azonban eltérő módon kell a jövedelemadót megfizetni, és a jövedelemadó meghatározása során is több lehetőség közül választhatnak a tulajdonosok.
Tartós ingatlan-bérbeadást viszonylag egyszerűen intézhetnek a tulajdonosok, általában ehhez nincsen szükség az adószám kiváltására, kivételnek csak az számít, ha a bérbeadó adószámhoz kötött gazdasági formát választ. Továbbá magánszemélyként nem kell számlát kiállítani a lakbérről, csak valamilyen átvételi elismervény.
Lakáskiadás esetén mindenképpen adózni kell, nem számít, hogy az adott ingatlant rövid vagy hosszú távra adjuk ki, különbség csak ennek módjában van. Hosszú távú lakáskiadás esetén a bevételeinkből a jövedelmet kétféleképpen határozhatjuk meg. Az egyik lehetőség, hogy tételes költségelszámolást alkalmazunk, vagyis a bevételünket csökkentjük az igazolt költségeinkkel ‒ közüzemi díjakkal, felújítási költségekkel ‒, valamint a bevételből szintén levonható az értékcsökkenés. A másik adózási mód esetén a teljes bevételből 10 százalék költséghányadot vonunk le, és az így kiszámított fennmaradó összeg képezi a jövedelmünket. Az adózás módját alaposan érdemes végiggondolni, például ha nem írjuk át a bérlő nevére a közműórákat, akkor ezeknek a bérlő által megfizetett díja is megjelenik a bevételeink között, vagyis a költséghányad szerinti adózási mód esetén rosszul járhatunk.
Az előbbiek alapján meghatározott jövedelemből 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Az idei évtől jelentősen megkönnyítette a lakáskiadók dolgát, hogy eltörlésre került az eho-fizetési kötelezettség. Korábban egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni évi 1 millió forintos jövedelem felett, melynek kulcsa 14 százalék volt, ráadásul nemcsak az 1 millió forint feletti jövedelemrészt érintette a teher, hanem a határsáv átlépése után a teljes összegre számították ki, ezért olyan speciális helyzetet idézett elő, amely a jövedelmük eltitkolására sarkallt sokakat.
