Üzletrész öröklése: ki kerülhet be a cégbe? – 2. rész

Üzletrész öröklése: ki kerülhet be a cégbe? – 2. rész

2019-06-21 09:01:36

Mi történik az  üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Milyen szabályok alapján és ki örökölheti  az üzletrészt? Előző  cikkünkben megvizsgáltuk az öröklés általános szabályait, hogy ki jogosult  kötelesrészre és mennyi a kötelező juttatás. Ha lemaradt volna, a részleteket itt  olvashatja. A témát most folytatjuk.


Lehet, hogy a  kötelesrész miatt hiába a végrendelet?

Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme másra hagyni a céget, ha a kötelesrészre jogosult – még ha csak részben is – de lehet, hogy nem kerülhető meg?

A válaszhoz fontos ismerni, hogy a kötelesrész milyen formában járhat, illetve egy kifejezetten az üzletrészek öröklésével kapcsolatos szabályt is.

Ezek mellett vannak még speciális esetek is, mint például a kitagadás, amikor nem jár a kötelesrész. Ez azonban már teljesen más történet, aminek részleteit a Polgári Törvénykönyv adja meg.


Hogyan kaphatja meg  a jogosult a kötelesrészt?

„A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben - a haszonélvezet kivételével - a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.”

További szabály, hogy a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.

A fenti előírásból láthatjuk, hogy a kötelesrész kiadása tipikusan pénzben történik, vagyis annak értékét kapja meg a jogosult. Ahhoz azonban, hogy az örökhagyó biztosítsa ezt, mindenképpen érdemes a végrendeletben kizárni a kötelesrész természetben történő kiadását.

Önmagában ez még nem feltétlenül jelent teljes „garanciát”, hiszen, ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek - egészben vagy részben - természetben való kiadását. Ez a lehetőség azonban egy üzletrész esetén valószínűleg csak kivételes helyzetben jöhetne szóba.

Bár tervezést igényel, de előre fel lehet készülni egy olyan helyzetre, amikor az üzletrészt is tartalmazó hagyaték tekintetében kötelesrészre irányuló igény merülhetne fel, ami esetlegesen érinthetné magát az üzletrészt is.


Speciális szabály  üzletrész esetén

Egy további „menekülő út” lehet az alábbi szabály.

Az új Ptk. kimondja, hogy

„A tag halála esetén örököse az örökösi minőség igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.

Az ügyvezető megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.”

Míg a korábbi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás megengedte, hogy a tagok a társasági szerződésben kizárják az üzletrész öröklését, ma már erre nincs mód. Helyette került be a fenti szabály, ami lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződésben legyenek olyan személyek kijelölve, akik öröklés esetén jogosultak az örököstől előre meghatározott feltételek alapján megváltani az üzletrészt. Erre azonban elég szoros, mindössze 30 napos határidő áll rendelkezésükre.

Mindez azt jelenti, hogy mindenképpen előre érdemes átgondolni, hogy mi legyen az üzletrész sorsa egy cégtárs távozása esetén.


Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely

ügyvédek

- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?