Önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése

Önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése

2022-08-11 14:37:53

Nehézségekbe ütközhet, ha a lakást jogtalanul elfoglaló személy, volt bérlő vagy más használó nem kívánja elhagyni az ingatlant. Ekkor jogi úton kell őt kiköltöztetni. Bizonyos esetekben ez valóban hosszabb pereskedést jelenhet a bíróságon. Ám vannak olyan esetek, amikor peres eljárás mellőzésével is kiüríthető a lakás. Akár még akkor is van erre lehetőség, ha a használó közjegyzői okiratban nem vállalta a kiköltözést. Hogyan történhet az önkényesen elfoglalt lakás visszaszerzése?



Önkényesen elfoglalt lakás


Amennyiben önkényesen elfoglalt lakás kiürítése válik szükségessé, akkor az ingatlan tulajdonosának lehetősége van arra, hogy az önkényes lakásfoglalót bírósági per nélkül, a pernél jóval gyorsabb eljárásban kötelezzék a kiköltözésre. Önkényesen elfoglalt lakás esetén akkor is jogosult erre a tulajdonos, ha az ingatlanban tartózkodó személy korábban nem vállalt kiköltözési kötelezettséget közjegyzői okiratban.


Mikor beszélhetünk önkényes lakásfoglalásról?


Önkényes lakásfoglalásról beszélünk abban a nyilvánvaló esetben, ha valaki úgy vesz birtokba (foglal el) egy lakást, hogy arra nincs jogalapja. Például nem tulajdonosa, nem bérlője a lakásnak.


Bizonyos feltételekkel a volt bérlő is minősülhet önkényes lakásfoglalónak. Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni akkor is, ha a lakás vagy más, nem lakás céljára szolgáló helyiségbérleti szerződés határozott időre szólt, és a határozott idő letelt. Ekkor is jogosult a bérbeadó az ingatlan kiürítését kérni, ha a volt bérlő nem költözik ki. Ugyanakkor nem lehet e szabályokat alkalmazni akkor, ha a bérleti szerződés határozatlan idejű volt és valamely fél felmondásával szűnt meg. Nem tartozik az önkényes lakásfoglalás körébe az sem, ha a bérleti szerződés határozott időre szólt ugyan, de a szerződés nem a határozott idő leteltével, hanem például a bérbeadó rendkívüli felmondásával szűnt meg.


A törvény a fenti eseteken túl is lehetővé teszi az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Ilyen például a fizető-vendéglátás keretében használatba adott és más kereskedelmi szálláshely (szálloda, turistaház stb.) kiürítése.


Hogyan kezdeményezhető az eljárás?


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló kérelmet a kiürítendő ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz, illetve Budapesten a kerületi bírósághoz kell benyújtani. Az eljárás nemperes eljárás. Tehát a bíróság tárgyaláson kívül, a peres eljáráshoz képest gyorsabban hoz döntést.


Határozott idejű bérleti szerződés esetén a határozott idő leteltét követő 60 napon belül lehet kezdeményezni az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló nemperes eljárást. Ha ezt a határidőt a kérelmező elmulasztja, akkor a kiürítésre irányuló egyszerűbb eljárással már nem élhet.


Ha a kérelem tartalmilag megfelelő, akkor a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül végzést hoz a lakás kiürítéséről. A végzés ellen van lehetőség fellebbezésre. A kiürítésről szóló végzés végrehajtását azonban a fellebbezés nem halasztja el.


Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének foganatosítása


A bíróság a kiürítést elrendelő végzést a kérelmezőnek és az illetékes bírósági végrehajtónak küldi meg. A végrehajtó a kiürítés foganatosítását akkor kezdi meg, amikor a végrehajtást kérő a végrehajtási költségeket előlegként megfizette. A végrehajtó a költség beérkezését követő 3 munkanapon belül foganatosítja a lakás kiürítését.


A kiürítéséről szóló végzést nem a bíróság, hanem rendőr vagy tanú jelenlétében közvetlenül a végrehajtó kézbesíti a helyszínen a lakásban tartózkodó nagykorú személynek. Ekkor felhívja a személyt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el.


Ha a végrehajtó helyszíni eljárásakor senki nem tartózkodik a lakásban, vagy csak kiskorú személy van jelen, akkor a végrehajtó a bíróság végzését és a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet kifüggeszti a lakás ajtajára.


Ha az önkényes lakásfoglaló az ingatlant 2 napon belül nem hagyja el, akkor a végrehajtó szükség esetén a rendőrség közreműködésével foganatosítja a lakás kiürítését. Kiskorú személy érintettsége esetén a gyámhatóság is közreműködik.

Ha a lakásban a második helyszíni eljárás idején sem tartózkodik senki, a végrehajtó a lakásban lévő ingóságokat elszállíttatja a kérelmező által megjelölt raktárba. Ilyen esetben a végrehajtó a lakás ajtajára kifüggeszti a helyszíni eljárásáról készített jegyzőkönyvet. Ez az ingóságok átvételének helyét is tartalmazza.


Az önkényesen elfoglalt lakásra főszabály szerint a november 15-től április 30-ig terjedő kilakoltatási moratórium nem vonatkozik. Kivétel ez alól a határozott idejű bérleti szerződés bérlője, akire érvényes a moratórium.


Dr. Szabó Gergely

ügyvéd


- - - - - - - -


A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.


A megbízható jogi képviselő


Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392

www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu


Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest



JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?