Jogi ismeretek: hírek

Nyakunkon a behajtó! – Mihez van joga és mihez nem?

2016-02-05 15:37:35

Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?


A behajtó és a végrehajtó

Elő-előforduló tévedés, hogy az adós a követeléskezelőt összetéveszti a bírósági végrehajtóval. A követeléskezelő azonban nem végrehajtó. A követeléskezelő olyan cég vagy más személy, aki a hitelező megbízása alapján, és a hitelező meghatalmazásával jár el annak érdekében, hogy az adós a tartozását a hitelezőnek megfizesse. Tehát a követeléskezelő munkatársa nem jogosult például sem értéktárgyakat lefoglalni, sem fizetésből letiltani, mivel ezeket bírósági végrehajtó teheti meg, és csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás) alapján. A behajtónak még a bankhitellel vásárolt gépjárművet is csak akkor kell átadni, ha az a bank tulajdona, például lízingszerződés esetén, vagy ha a bank vételi jogát jogszerűen gyakorolta. 

Levelek, telefonhívások

A követeléskezelő a megbízása alapján jogosult arra, hogy az adóst levélben, telefonon, vagy akár személyesen megkeresse. Ehhez szükség van a megbízótól (pl. banktól) kapott meghatalmazásra, melyet az adós jogosult a behajtótól elkérni, illetve a behajtó is köteles meghatalmazotti minőségét igazolni. Szintén feltétel, hogy az adós személyes adatainak a behajtó részére való átadása jogszerűen történjen. Ellenkező esetben a követeléskezelő semmilyen megkeresésre nem jogosult.
Természetesen a behajtó megkeresései nem lehetnek sem fenyegető, sem zaklató jellegűek, ellenkező esetben bűncselekményt valósíthat meg. Nem elfogadható és jogsértő a gyakori (akár napi) telefonhívás, sms küldés, különösen akkor, ha például az adós már nyilvánvalóvá tette, hogy a követelést vitatja. A behajtó nem jogosult az adóson kívül más személyek, például családtagok, szomszédok megkeresésére, kikérdezésére (pl. arról, hogy milyen vagyona van az adósnak). A behajtó nem foghat személyes adatok gyűjtésébe sem az adós személyét illetően, kizárólag olyan adatot gyűjthet, ami nyilvános (pl. ingatlan-nyilvántartás adatai). 

A behajtó adatkezelése

Sokszor felmerül kérdésként a követeléskezelő személyes adatkezelésének jogszerűsége. A személyes adat kezelésének alapvető szabálya, hogy személyes adat csak az érintett személy hozzájárulásával kezelhető. Ezért, ha a szerződésben az adós hozzájárult adatainak a követeléskezelő részére való átadásához, akkor a behajtó jogszerűen kezelheti az adatokat.

Abban az esetben, ha az adós hozzájárulása hiányzik, akkor a személyes adatainak kezelésére külön jogszabály engedélye alapján lehet joga a követeléskezelőnek. Ilyet tartalmaz például a hitelintézeti törvény, amely engedélyezi a személyes adatok harmadik személynek történő átadását abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hasonló rendelkezések érvényesek például a földgáz, villamos energia szolgáltatónál felhalmozott tartozások esetében.
Fontos, hogy az adatkezelésnek meg kell felelni a szükségesség, a célhoz kötöttség, és a tisztességes adatkezelés követelményének. Ebbe pedig már nem fér bele az, hogy a behajtó a szerződésben nem szereplő adatokon túl további személyes adatok beszerzésébe kezdjen (pl. családtagok, szomszédok útján) az érintett adósról. Például, ha az adós nem adta meg a telefonszámát a hitelező részére, akkor a behajtó az adós hozzájárulása nélkül a számot nem szerezheti meg, és nem kezelheti.   
    
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.