Nyakunkon a behajtó! – Mihez van joga és mihez nem?

Nyakunkon a behajtó! – Mihez van joga és mihez nem?

2016-02-05 15:37:35

Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?


A behajtó és a végrehajtó

Elő-előforduló tévedés, hogy az adós a követeléskezelőt összetéveszti a bírósági végrehajtóval. A követeléskezelő azonban nem végrehajtó. A követeléskezelő olyan cég vagy más személy, aki a hitelező megbízása alapján, és a hitelező meghatalmazásával jár el annak érdekében, hogy az adós a tartozását a hitelezőnek megfizesse. Tehát a követeléskezelő munkatársa nem jogosult például sem értéktárgyakat lefoglalni, sem fizetésből letiltani, mivel ezeket bírósági végrehajtó teheti meg, és csak végrehajtható okirat (pl. jogerős ítélet, fizetési meghagyás) alapján. A behajtónak még a bankhitellel vásárolt gépjárművet is csak akkor kell átadni, ha az a bank tulajdona, például lízingszerződés esetén, vagy ha a bank vételi jogát jogszerűen gyakorolta. 

Levelek, telefonhívások

A követeléskezelő a megbízása alapján jogosult arra, hogy az adóst levélben, telefonon, vagy akár személyesen megkeresse. Ehhez szükség van a megbízótól (pl. banktól) kapott meghatalmazásra, melyet az adós jogosult a behajtótól elkérni, illetve a behajtó is köteles meghatalmazotti minőségét igazolni. Szintén feltétel, hogy az adós személyes adatainak a behajtó részére való átadása jogszerűen történjen. Ellenkező esetben a követeléskezelő semmilyen megkeresésre nem jogosult.
Természetesen a behajtó megkeresései nem lehetnek sem fenyegető, sem zaklató jellegűek, ellenkező esetben bűncselekményt valósíthat meg. Nem elfogadható és jogsértő a gyakori (akár napi) telefonhívás, sms küldés, különösen akkor, ha például az adós már nyilvánvalóvá tette, hogy a követelést vitatja. A behajtó nem jogosult az adóson kívül más személyek, például családtagok, szomszédok megkeresésére, kikérdezésére (pl. arról, hogy milyen vagyona van az adósnak). A behajtó nem foghat személyes adatok gyűjtésébe sem az adós személyét illetően, kizárólag olyan adatot gyűjthet, ami nyilvános (pl. ingatlan-nyilvántartás adatai). 

A behajtó adatkezelése

Sokszor felmerül kérdésként a követeléskezelő személyes adatkezelésének jogszerűsége. A személyes adat kezelésének alapvető szabálya, hogy személyes adat csak az érintett személy hozzájárulásával kezelhető. Ezért, ha a szerződésben az adós hozzájárult adatainak a követeléskezelő részére való átadásához, akkor a behajtó jogszerűen kezelheti az adatokat.

Abban az esetben, ha az adós hozzájárulása hiányzik, akkor a személyes adatainak kezelésére külön jogszabály engedélye alapján lehet joga a követeléskezelőnek. Ilyet tartalmaz például a hitelintézeti törvény, amely engedélyezi a személyes adatok harmadik személynek történő átadását abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához, vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Hasonló rendelkezések érvényesek például a földgáz, villamos energia szolgáltatónál felhalmozott tartozások esetében.
Fontos, hogy az adatkezelésnek meg kell felelni a szükségesség, a célhoz kötöttség, és a tisztességes adatkezelés követelményének. Ebbe pedig már nem fér bele az, hogy a behajtó a szerződésben nem szereplő adatokon túl további személyes adatok beszerzésébe kezdjen (pl. családtagok, szomszédok útján) az érintett adósról. Például, ha az adós nem adta meg a telefonszámát a hitelező részére, akkor a behajtó az adós hozzájárulása nélkül a számot nem szerezheti meg, és nem kezelheti.   
    
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

JOGI ISMERETEK
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?
Kinek a feladata a bérlakás karbantartása?
Az őszi időszakban megnövekszik a frissen megkötött lakásbérleti szerződések száma. A bérleti szerződés megkötése előtt mindenképpen érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a leendő bérlemény berendezései milyen állapotban vannak. A bérleménynek ugyanis vannak olyan részei, amelynek javítási, karbantartási költségei a bérlőt terhelik. Kinek a kötelezettsége a bérlakás karbantartása? Kinek a feladata a bérleményben felmerülő hibák javítása?