Jogi ismeretek: hírek

Mit kell tudni a haszonkölcsön szerződésről?

2019-09-24 12:19:53

A haszonkölcsön kifejezést a hétköznapi szóhasználatban  ritkábban hallhatjuk. Ennek ellenére az ilyen ügyletek sokkal gyakrabban  fordulnak elő a mindennapokban, mint azt gondolnánk. Ezért érdemes  megismerkedni az alapvető szabályaival. Mit kell tudni a haszonkölcsön  szerződésről?


A szerződés célja

A haszonkölcsön lényege, hogy a kölcsönadó valamely dolog időleges használatát a kölcsönbe vevőnek ingyenesen átengedi. Haszonkölcsönbe adni tehát valamely ingó dolgot vagy ingatlant lehet.

Haszonkölcsön szerződést  nem csak írásban lehet kötni, hanem e szerződés szóban vagy akár ráutaló magatartással  is létrejöhet. A hétköznapokban ezt sokszor egyszerűen csak „kölcsön”-nek szoktuk nevezni, például ha valaki kölcsönadja a gépkocsiját egy ismerősének. Jogi szempontból ez azért nem kölcsönszerződés, mert a kölcsön csak pénzösszegre vonatkozhat és nem más tárgyakra.

Haszonkölcsönbe bármely olyan dolog adható, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas, azaz a használat következtében nem semmisül meg, vagy nem csökken aránytalanul az értéke. Ez azért fontos, mert a szerződés lejártakor a dolgot vissza kell adni a kölcsönadónak. Ingatlant is lehet haszonkölcsönbe adni, azonban ingatlan esetén leggyakrabban szívességi használatról szoktunk beszélni, amikor valaki ingyenesen megengedi másnak (pl. családtagnak, ismerősnek), hogy az ingatlanát használja. Az ingatlan szívességi használata lényegileg a haszonkölcsönnel azonos, a haszonkölcsön szabályait kell rá alkalmazni.

A haszonkölcsönbe adott dolgot a kölcsönvevő rendeltetésszerűen használhatja, és a használat során be kell tartania a szerződésbe foglalt esetleges további rendelkezéseket. Ha a kölcsönzött dolog hasznot hoz, a haszon a kölcsönadót illeti meg. A dolgot főszabály szerint csak a kölcsönvevő használhatja. A használatot csak a kölcsönadó hozzájárulásával engedheti át harmadik személynek. Ha a dolgot hozzájárulás nélkül másnak átengedi, a kölcsönvevő a dolgot ért azon károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be.


Haszonkölcsön, kölcsönszerződés, bérlet

A haszonkölcsön szerződés egyrészt a kölcsönszerződéssel, másrészt a bérleti szerződéssel rokon, azonban vannak lényeges különbségek.

Kölcsönszerződésben csak pénzösszeg kölcsönadásáról lehet szó, míg haszonkölcsön esetén valamely ingó vagy ingatlan átadására kerül sor.

A haszonkölcsön mindig ingyenes, azaz a kölcsönvevő nem fizet ellenértéket a használatért, hanem csak a dolog fenntartásának költségei terhelik. A kölcsönszerződés esetén a kölcsönadó rendszerint kamatot fizet az átadott összeg után.

A bérleti szerződéssel szemben a legfontosabb különbség szintén az ingyenességben van. A bérbeadás mindig bérleti díj ellenében történik, szemben az ellenszolgáltatás nélküli haszonkölcsönbe adással. 

 

A szerződés megszűnése

A szerződés szólhat határozatlan időre vagy határozott időre, például valamely előre meghatározott időpontig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.

A kölcsönbevevő úgy szüntetheti meg legegyszerűbben a szerződést, ha a kölcsönkapott dolgot visszaadja. A visszaadással a szerződés megszűnik. A kölcsönadó a dolog visszavételét alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

A kölcsönadó felmondással szüntetheti meg a haszonkölcsönt. Ha a szerződés határozatlan időre szól, akkor 15 napra és indokolás nélkül bármikor felmondható. Egyéb esetben a kölcsönadó akkor mondhat fel, ha:

a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált,

a kölcsönvevő a dolgot rongálja, nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja, engedély nélkül harmadik személy használatába adja, vagy egyébként fennáll a veszély, hogy nem fogja épségben visszaadni,

a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott,

a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra.

Automatikusan megszűnik a haszonkölcsön szerződés, ha a kölcsönvevő meghal. A kölcsönvevő örökösére tehát nem száll át a szerződés. A kölcsönadó halála viszont nem szünteti meg a szerződést. Ilyenkor a kölcsönadó örökösének van joga felmondással élni. Az örökös akkor is élhet felmondással, ha arra egyébként a kölcsönadónak nem lenne joga.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 3. rész
Az építési telek megvásárlásába mindenképpen be kell vonnunk ügyvédet is. Neki kell ellenőriznie, hogy kik a tulajdonosok, van-e bejegyezve haszonélvezet, vagy bármilyen jog más személy nevére, mekkora a telek mérete, és miként van bejegyezve (belterület, szántó, üdülő).Van-e bármilyen jog bejegyezve a telekre (szolgalmi jog, közműátvezetés stb.), és nincs-e jelzálog vagy egyéb terhelés a tulajdoni lapon. A tulajdonjog tárgya csak forgalomképes, önálló ingatlan lehet.
okiratok fajtái
Mire figyeljünk magánokirat esetén? Az okiratok titkai 2. rész
Az okiratoknak megvannak a maga titkai. Szerencsére nem olyan nehéz megismerni ezeket, ám egy „térkép” nem árthat, ha nem akarunk eltévedni. A „térkép” első felét itt találod. Most pedig a magánokirat titkaiba pillanthatsz be. Mi lehet magánokirat? Mire kell figyelni a magánokiratoknál?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 2. rész
Ahhoz, hogy felelős és főleg az építtetőnek megfelelő döntést lehessen hozni, tisztában kell lenni néhány alapvető fogalommal. Elsőnek nézzük meg milyen építési övezetek vannak, hiszen ez dönti el, hogy milyen célra lehet építeni az adott telken.
Eladó építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 1. rész
Mielőtt belevágnánk életünk nagy projektjébe, el kell dönteni, hogy mit szeretnénk építeni és ehhez milyen szempontok szerint vásároljuk meg az építési telkünket melyre az otthonunkat fel szeretnénk építeni.