Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

2017-12-06 12:56:20

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén? 



A vételi jog alapítása

Ha valakinek vételi joga van egy dologra, akkor joga van arra, hogy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a dolgot megvásárolja. Vételi jogot írásbeli szerződéssel lehet alapítani, mind ingó, mind ingatlan tekintetében. Az üzleti életben gyakori az üzletrészre vagy más társasági részesedésre alapított vételi jog is.

A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk minimálisan azokban a feltételekben, amelyek az adásvételhez szükségesek. Így pontosan meg kell határozni a dolgot, amelyre a vételi jog vonatkozik. Továbbá a szerződésben meg kell határozni a vételárat, és meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. A vételár meghatározása történhet összegszerűen, amely azonban hosszabb időre szóló vételi jog esetén nem feltétlenül megfelelő, mert a dolog értéke változat. A vételár meghatározása olyan módszernek a szerződésben való rögzítésével is lehetséges, amellyel a vételi jog gyakorlásakor a vételár egyértelműen meghatározható lesz. Így például a felek meghatározhatnak vételárat befolyásoló tényezőket, vagy a vételár meghatározását könyvszakértői szakvéleményhez köthetik.  

A vételi jog gyakorlása

A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásával az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön. Ezzel a dolog tulajdonjogát a vevő megszerzi, ingatlan esetén pedig jogot szerez tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére. Tehát az adásvétel ebben az esetben nincs kötve a tulajdonos általi elfogadó nyilatkozathoz, elegendő, hogy a jogosult közli vele a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát.

A vételi jog korlátai

A vételi jog leggyakoribb korlátja az időbeli korlátozás, tehát azon időtartam meghatározása, amelyen belül a jogosult gyakorolhatja vételi jogát. Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni. Így jelenleg vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható. Azonban a határozatlan idejű vételi jog sok esetben nagyon hátrányos lehet a tulajdonos számára, ezért időbeli korlátozást továbbra is sokszor alkalmaznak. Az időbeli korlátozás történhet a vételi jog gyakorlására vonatkozó határidő naptárszerű meghatározásával. Nincs kizárva az sem, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy a vételi jogot alapító szerződés bizonyos feltételekkel megszüntethető.

Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba (pl. gépjármű nyilvántartás) bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos. Ez azt jelenti, hogy a vételi jog akkor is fennmarad, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza. Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

A vételi jog sajátos korlátja lehet, ha ugyanarra a dologra harmadik személynek elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog jogosultjának ugyanis lehetősége van arra, hogy a dolgot a vételi ajánlattal azonos feltételekkel megvásárolja. Ez azt jelenti, ha az elővásárlásra jogosult a vételi jog alapítására szóló szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel meg kívánja vásárolni a dolgot, akkor lényegében a vételi jogosultat megelőzve megvásárolhatja a dolgot.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Új szabályok önkényes lakásfoglalók esetén
Korábban már foglalkoztunk azzal, hogy peres eljárás mellőzésével miként üríthető ki az önkényesen elfoglalt lakás. Az Alkotmánybíróság egy közelmúltban hozott határozata következtében 2023. szeptemberétől változások történtek az önkényes lakásfoglalók esetén. Melyek az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének új szabályai?
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Magánokirat vagy közokirat? – A legfontosabb tudnivalók
Gyakran lehet hallani, hogy valamely szerződést vagy nyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni. Az okiratok egyes típusainak különös jelentősége lehet például az okiratok bizonyító ereje, a szerződések érvényessége vagy végrehajtósága szempontjából. Mit jelent a magánokirat és a közokirat? Mit érdemes tudni az okiratokról?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hogyan örökölhet az élettárs?
Hazánkban is sokan élnek élettársi kapcsolatban. Mégis gyakran csak az élettárs halála esetén merül fel a kérdés, hogy a túlélő élettárs örökölhet-e az elhunyt után. Az élettársnak szűkebb lehetőségei vannak az öröklésre, mint a túlélő házastársnak. Hogyan örökölhet az élettárs?