Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

Mit jelent, ha valakinek vételi joga van egy dologra?

2017-12-06 12:56:20

Viszonylag gyakori megoldás, hogy valamely dologra vagy gazdasági társaságban fennálló részesedésre vételi jogot (más néven opciós jogot) alapítanak. A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog? Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén? 



A vételi jog alapítása

Ha valakinek vételi joga van egy dologra, akkor joga van arra, hogy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a dolgot megvásárolja. Vételi jogot írásbeli szerződéssel lehet alapítani, mind ingó, mind ingatlan tekintetében. Az üzleti életben gyakori az üzletrészre vagy más társasági részesedésre alapított vételi jog is.

A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk minimálisan azokban a feltételekben, amelyek az adásvételhez szükségesek. Így pontosan meg kell határozni a dolgot, amelyre a vételi jog vonatkozik. Továbbá a szerződésben meg kell határozni a vételárat, és meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül. A vételár meghatározása történhet összegszerűen, amely azonban hosszabb időre szóló vételi jog esetén nem feltétlenül megfelelő, mert a dolog értéke változat. A vételár meghatározása olyan módszernek a szerződésben való rögzítésével is lehetséges, amellyel a vételi jog gyakorlásakor a vételár egyértelműen meghatározható lesz. Így például a felek meghatározhatnak vételárat befolyásoló tényezőket, vagy a vételár meghatározását könyvszakértői szakvéleményhez köthetik.  

A vételi jog gyakorlása

A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja. A vételi jog gyakorlásával az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön. Ezzel a dolog tulajdonjogát a vevő megszerzi, ingatlan esetén pedig jogot szerez tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére. Tehát az adásvétel ebben az esetben nincs kötve a tulajdonos általi elfogadó nyilatkozathoz, elegendő, hogy a jogosult közli vele a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát.

A vételi jog korlátai

A vételi jog leggyakoribb korlátja az időbeli korlátozás, tehát azon időtartam meghatározása, amelyen belül a jogosult gyakorolhatja vételi jogát. Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni. Így jelenleg vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható. Azonban a határozatlan idejű vételi jog sok esetben nagyon hátrányos lehet a tulajdonos számára, ezért időbeli korlátozást továbbra is sokszor alkalmaznak. Az időbeli korlátozás történhet a vételi jog gyakorlására vonatkozó határidő naptárszerű meghatározásával. Nincs kizárva az sem, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy a vételi jogot alapító szerződés bizonyos feltételekkel megszüntethető.

Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba (pl. gépjármű nyilvántartás) bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos. Ez azt jelenti, hogy a vételi jog akkor is fennmarad, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza. Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna.

A vételi jog sajátos korlátja lehet, ha ugyanarra a dologra harmadik személynek elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog jogosultjának ugyanis lehetősége van arra, hogy a dolgot a vételi ajánlattal azonos feltételekkel megvásárolja. Ez azt jelenti, ha az elővásárlásra jogosult a vételi jog alapítására szóló szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel meg kívánja vásárolni a dolgot, akkor lényegében a vételi jogosultat megelőzve megvásárolhatja a dolgot.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

 

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
adásvételi szerződés
Mi fán terem a függőben tartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan vásárlásakor sok esetben találkozhatunk az adásvételi szerződésben a tulajdonjog fenntartással vagy a függőben tartással. Korábbi cikkünkben már közelebbről megismerkedtünk a tulajdonjog fenntartással. Most a függőben tartás témakörét vizsgáljuk meg közelebbről.
ingatlan adásvétel
Mit jelent a tulajdonjog fenntartás ingatlan adásvételnél?
Ingatlan adásvétel során sokszor találkozhatunk két fogalommal: tulajdonjog fenntartás vagy függőben tartás. Mit jelentenek ezek és mire valók? Ebben a cikkben a tulajdonjog fenntartást járjuk körbe.
ingatlan árverése
Mi történik a bérleti szerződéssel az ingatlan árverése esetén?
A bírósági végrehajtási eljárás során nem kizárt, hogy olyan ingatlan kerül árverezésre, amelyben bérlő lakik. Ilyen esetekben felmerül, hogy az ingatlant lakottan kell-e árverezni? Mi lesz a bérleti szerződés sorsa az ingatlan árverése után?
Építési telek
Mire figyeljünk építési telek vásárlása esetén? - 4. rész
Miután már sok fogalmat megismertünk, célszerű egy kicsit a részletekbe is belekukkantani.