Mire szolgál a tanúsító védjegy?

Mire szolgál a tanúsító védjegy?

2019-01-10 15:41:07

A mindennapi életben  körülvesznek bennünket a különböző védjegyek és márkajelzések. A védjegyek általában  szoros kapcsolatban állnak az adott termék marketingjével, és gyakran a termék  minőségi jellemzőire is utalnak. A tanúsító védjegy a védjegyek egyik  különleges fajtája. Mire szolgál a tanúsító védjegy?


A védjegyről  általában 

A védjegy olyan grafikai megjelölés, amely arra szolgál, hogy hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegy különböző grafikai elemekből vagy ezek összetételéből állhat. Így a védjegy tartalmazhat például szót vagy szóösszetételt, betűt, számot, képet, fényjelet vagy hologramot.

Természetesen nem kaphat bármilyen megjelölés védjegyoltalmat. Mivel a védjegy alapvetően a megkülönböztetést szolgálja, így nem kaphat védjegyoltalmat az olyan megjelölés, amely összetéveszthető egy korábbi védjeggyel. Szintén nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha például a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, vagy a közrendbe, közerkölcsbe ütközik.

Magyarországon védjegyoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához való védjegybejelentéssel szerezhető. Az oltalom ideje a bejelentéstől számított 10 évig tart, amely további 10-10 éves időtartamra megújítható.


A tanúsító védjegy

 A tanúsító védjegy a védjegyek egyik speciális fajtája, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzővel bíró árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg másoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. Azaz a tanúsító védjegy kifejezetten az adott áru, szolgáltatás minősége, sajátos jellemzője alapján alkalmaz megkülönböztetést. A mindennapokban számos tanúsító védjeggyel találkozhatunk. Ilyen például a „Kiváló Magyar Élelmiszer” megjelölés.

A tanúsító védjegy sajátossága, hogy nem szerezhet rá oltalmat az a vállalkozás, amely a védjegy árujegyzékében szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja. Szintén nem kaphat tanúsító védjegy oltalmat az a vállalkozás, amely nem független az előbb említett vállalkozástól, vagy azzal tartós jogviszonyban áll az érintett áruk/szolgáltatások tekintetében.

A tanúsító védjegyet nem használhatja maga tanúsítására az a vállalkozás, amely az oltalmat megkapta. A tanúsító védjegy tehát nem alkalmazható önreklámra, a saját tevékenység minőségének tanúsítására. A védjegy jogosultja a tanúsító védjegy használatát másoknak engedélyezheti ingyenesen vagy ellenérték fejében.

 

A védjegyszabályzat

A tanúsító védjegy használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek való megfelelés esetén lehet engedélyezni. A tanúsító védjegyhez kötelezően elkészítendő szabályzat tartalmazza többek között azokat a minőségi követelményeket, melyek a védjegy árujegyzékében feltüntetett árukra és szolgáltatásokra vonatkoznak. A szabályzatban kell meghatározni a minőség tanúsításának szabályait és a védjegyhasználat feltételeit. Továbbá rögzíteni kell a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat és a jogtalan védjegyhasználat esetén alkalmazandó eljárási szabályokat.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

- - - - - - - -

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

 

Kocsis és  Szabó Ügyvédi Iroda

info@kocsis-iroda.hu

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.huwww.kocsisszabougyved.hu


JOGI ISMERETEK
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Bérleti szerződések esetén előfordul, hogy a bérlő olyan munkálatokat végez a bérleményben, amely annak értékét növeli. Különösen ingatlanbérlet esetén szokott felmerülni, hogy a bérlő által a bérlet időtartama alatt végzett beruházásokkal, felújításokkal miként kell elszámolni. Miként kerülhet sor az értéknövekedés megtérítésére? Meg kell-e téríteni a bérlői beruházás értékét?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Mire számíthat az ingatlan tulajdonosa, ha téves az ingatlan-nyilvántartási térkép?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Mit érdemes tudni a túlépítés szabályairól?
Telekszomszédok viszonylag gyakran ütköznek olyan problémába, hogy az egyik telken álló épület egy része átlóg a szomszédos telekre. Mi a túlépítés? Mit érdemes tudni a szabályairól? Milyen lehetősége van túlépítés esetén a szomszédos ingatlan tulajdonosának?